13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet

lyét az igazság és a béke védelmezőjének nimbuszával vette körül; későbbi adatok szerint, de valószínűleg már kezdettől fogva esküt tett ennek a feladatának ellátására„ Az ország legfőbb birája, a király azonban a koraközépkorban szinte egyfolytában járta az országot; székhelyei, mint Esztergom és Székesfehérvár 5 nem jelentettek modern értelemben vett kormányzati és jogszolgáltatási központot, bár az évenkénti ünnepélyes bíráskodást /törvénynapok/ Székesfehérvárt végezte, az uralkodó , ^A^király és a kúria-egyik uradalomból a másilfba, egyik vármegyéből a másikba vándorolt, s az ott befolyt terményjövedelmeket a helyszínen élte fel. Ebben a mozgó kúriában hiába keresnénk állandó tisztviselőket, A királyt néhány főpap és előkelő követhette utján, amellett helyenként más és más urak is csatlakoztak hozzá. Ezek ültek vagy álltak körülötte, nem egyszer szabad ég- alatt, amikor a meglátogatott környék urai és vitézei elébe járultak, hogy panaszukat, kérésüket előadják, vagy igényüket az akkori per kezdetleges formái közt érvényre' juttassák, Birtokviszonyok rendezésére, gonosztevők kinyomozására és kiirtására, a meghozott Ítélet végrehajtására a vele.volt élőkelőkből, vitézekből választotta ki azt, akit az adott percben éppen alkalmasnak talált o A kormányzáshoz hasonlóan^tehát a bíráskodásnak a helyszínen el nem intézhető részét is alkalmi megbízottak /un. poroszlók/ utján intézte el, A kúriának a bíráskodásban is közreműködő személyi magja a királyi tanács volt. Ezt külföldről vett hivatalos nevei 7se- natus t consilium s-tb./ ellenére is hazai gyökerű intézménynél tekinthetjük. A "katonai uralkodó osztály legvagyonosabb és leghatalmasabb tagjainak hozzájárulását a királynak már csak az Ítélet érvényre juttatása végett is meg kellett szereznie. De semmiféle szabály sem határozta meg ennek a testületnek a tagjait, üléseinek sem volt határozott időpontja, vagy valamilyen napirendje, A tanácsban az ügyek intézése is patriarkális módon folyti a kérelmező élőszóval adta elő kívánságát, ezt a tanács valamelyik tagja vette pártfogásába /impetrálta/, s az ő tanúságtétele alapján történt a döntés, Az ügyben eljárt tanácsos nevét a gyéren kiállított oklevelek már a XI. században feltüntették. De a tanácsban folytatott bíráskodás és az alkalmi megbízatások utján történő eljárás nem pótolta magának az udvar sokféle rendű, és rangú népének gazdasági és fegyelmi irányítását

ö Ezt az udvar ispánja, a nádorispán látta el ugyanúgy, mint a vármegyék és a királyi uradalmak ispánjai a maguk területén, A méltóság egyszerre volt udvari és országos jellegű, az udvar elöljárója később az ország első méltóságává emelkedett. Hivatalos nevét /comes palatínus/ szomszédainkhoz hasonlóan a frank birodalomból vettük át, de.magyar neve az itt élő szlávok ajkán .fejlődött ki /na dvore zupán/* Mint "az udvar fölötti ispán", gondoskodott az udvar ellátásáról, rendjének és békéjének fenntartásáról; ebben a minőségben Ítélkezett az udvar vitézi rétege és az országszerte elterülő uradalmak gabonával, liszttel adózó népe /az udvarnokok/ fölött. Tiszte' mindinkább birói jelleget öltött; László király idejében ő kezelte a király idézőpecsétjét s • s olyanok is szívesen fordultak hozzá Ítéletért,akik