13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet

nem tartoztak joghatósága alá, Az Aranybulla 8, cikke szerint mindenki felett bíráskodhatott* de a fejvesztési vagy /az ősi soron szokásos/ vagyonpusztitási Ítélettel végződő ügyekben csak a király tudtával mondhatott Ítéletet* Amikor az Aranybulla 31, cikke a benne foglalt serviensi szabadságok fölötti őrködést az ő kötelességévé tette, ezzel az egykori udvárispánt egyenesen alkotmánybíróvá akarta emelni, közvetítővé a király és a "nem­zet" között. Erre az időre a nádorispán gazdasági feladatait át­vevő udvarispán / comes curialis / is udvarbiró, későbbi nevén or­ szágbíró / iudex curiae. regiae / lett, tehát az Aranybulla 9. cikk szerint a kúria keretein belül mindenki fölött joghatósággal ren delkező személy. Mig a nádorispánnak a XIII* századra már külön birósági "jelenléte"* vagyis önálló fóruma alakult^ki, az udvar­bíró /országbíró/ állandóan az udvarban tartózkodván, a király "jelenlétét" képviselte / praesentia regia / 9 tehát az uralkodó ne vében Ítélkezett 0 A vidék bíróságainak kialakulása még ennyire sem ismert. Erre nézve szilárd pontként kínálkozik a királyi vármegyék háló­zata, mely a legújabb kutatások szerint /Györffy György/ a nem­zetségfők várainak és területük kéthazmiadr ész ének királyi kisa­játítása, megszállása utján keletkezett* A megyésispán /comes parochialis / korai törvényeink tanúsága szerint biroi hatóságot gyakorolt a.vármegye vitézi rétege /a várjobbágyok/és a vár el­látására rendelt félszabad és szolganép /a várszolgák/ fölött, pénzbeváltási és .tizedügyekben pedig a megye minden lakosa fö­lött is* Mellette - valószínűleg az államalapítás óta - negyen­ként két királybíró /iudex regius/ Ítélkezett; ezeket a nyakuk­ban hordott idezo pecsétről, billogról billogosqknak is nevez­ték* Az adatok a királybírói intézmény elsorvadását tanúsítják, Kálmán király alárendelte őket a megyésispánnak, s az Aranybulla 5* cikke szerint már csak .lopás és rablás ügyében járnattak el, Nemsokára éppen ugy eltűntek, mint az a rövid életű zsinati tör­ vényszék 9 melyet Kálmán több megyére kiterjedő illetékességgel, a megyéspüspök és az ispánok részvételével szervezett meg, első­.sorban az egyházi és világi előkelők fölötti.Ítélkezés céljára* Minden jel arra mutat, hogy a XII* század folyamán az egy­házi és világi nagybirtok szervezete kiforrott, s a királyi var­megyék egykor hatalmas állománya bomlásnak indult. Ezt fejezi ki a vidéki bíráskodásnak adatokkal alig bizonyítható, de a továb­biakból kiderülő megingása, mely XIII. századi újjászervezését tette szükségessé* A XIII. században lezajlott nagy társadalmi változások kö­ve tkezTéLŐTn^aT^gs^öTgaltatás ^szervezete felöltötte századokra érvényes alakját. Az egyházi és világi nagybirtokosok, majd nyo­mukban a kisebbek is megszerezték a birtokaikon élő jobbágyok fölötti bíráskodás jogát. A" királyi megye átalakulásából megszü­letett a nemesség vidéki birósága, a nemesi vármegye törvény­széke* Hasonló joghatósághoz jutottak a kiváltságos kerületek és a királyi városok, Az Anjouk és Mátyás szervező tevékenysége folytán az egész birósági hálózatot egyre szorosabban fogta ösz­sze a királyi kúria, melynek keretében ugyancsak a központosítás irányába mutató változások zajlottak le 0

Next

/
Thumbnails
Contents