13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet
dásra r ami a városok ügyvitelét, főleg a XVII-XVIII. századbarig oly rosszhirüvé teszi, ^A városi jogszolgáltatás legfontosabb szerve továbbra is a tanács /senatus/, mely birói hatalmát külön judiciális. ülése ken, mint'törvényszék gyakorolja. Sőt a nagyobb városokban az ítélkezést már csak a tanácsnokok egy részo /meghatározott számú, mindig ugyanazon személy/ végzi, itt tehát a városi birósjág /törvényszék/ el is különül a tanácstól, A rendészeti és kihágási ügyeken kivül /melyek a vásár- bír6 illetőleg a korszakunkban kifejlődött városkapitányi szék éle tartoznak/, minden #gy a város törvényszéken indul, A büntető perek a XVIII. sz. végéig nem is fellebbezhetek /a városi törvényszék addig első s egyben utolsó fórumuk/, 1790 után pedig a többször idézett 1790/1. évi 43. tó» értelmében a kir, curiára mennek tovább. A polgári perekben - a régi módon fellebbezés lehetséges s ez a város kiváltsága szerint a tárnokszékhez vagy a személynöki székhez történik, A az, kir. városok nagy részének a tárnokszék -, néhány sz„kir. városnak, valamint általában a bányavárosoknak a személynöki szék a fellebbviteli fórumuk. Az előbbieket ezért tárnoki, az utóbbiakat személynöki városoknak nevezték. A mohácsi vész után, a kettős királyság zavaros korszakában, a tárnokszék /V, tárnoki szék, sedes tavernicalis/ működése hosszabb ideig szünetelt., E biróság csak a XVI. sz, közepén ült ismét össze, Buda elvesztése miatt Pozsonyban, ahol - a XVIII. századig, Budára- visszaköltözéséig - a továbbiakban is többnyire ülésezett. A XVI. sz. második felében a tárnokszék ítélkezése helyreállt,- ügymenete is véglegesen kialakult s abban a további évszázadok alatt már csak kisebb változások történtek, A XVII. sz. eleje óta a tárnoki városok száma egyre nőtt: Modor, Korpona, Kőszeg, Kismarton, Zágráb, a visszafoglalt Buda és Pest, Debrecen, Szatmárnémeti, Szeged, Komárom, Győr stb. sorban a tárnokszék Ítélkezése alá kerültek, megszerezvén egyúttal a jogot, hogy az ő delegátusaik is /városonkint előbb 2**2, majd a városok szaporodásával 1-1/ részt vehessenek a tárnokszék ülésein, A tárnoki városok száma igy, mely eredetileg, a XV. században csupán 7 volt, a.XIX. sz, közepéig 28-ra emelkedett, Közülük a legbefolyásosabbak minden ülésszakra, a kisebbek a kialakult rend szerint felváltva küldték el delegátusaikat, A XVIII, sz. folyamán a tárnoki Ítélőszék ülései egyre gya koribbá váltak s az ülésszakok időtartama is meghosszabbodott, A század közepe óta a tárnokszék csaknem minden évben összeült s az elébe felhozott ügyek száma szintén meggyarapodott. Működésében csak az 1786-1790. évek jelentettek hosszabb szünetet,ami"1787-1790 között, a Novus Ordo végéig, a városi törvényszékek mint láttuk - büntető ügyben nem Ítélkezhettek /ily hatáskörüket a császár a judicium subáiternumokra ruházta át/. 8, A városok felsőbíróságai : tárnokszék, személynöki szék
