13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet

A j ász-kunság, miután a török uralom alól felszabadult s magát a nemet lovagrendtől visszaváltotta, ősi kiváltságait, igy jogszolgáltatási különállását is visszanyerte. A . jász-kunság 3 kerületre /Nagy-Kunság, Kis-Kunság, Jászság/ tagolódott, melyek együtt alkották a "Jász-Kun kerületek" vagy "Jász-Kun kiváltságos kerület" önkormányzati egységét. A kerületek élén kapitány, az egész kiváltságos kerület élén a "nádori főkapitány" állott. A nádor volt ugyanis a "jász-kunok főkapitánya" és légfőbb bírája, a nádori főkapitányt és helyettesét, az alkapitányt is ő nevezte ki* /

A kapitányokat s a többi tisztségviselőt a kerületi gyűlés, illetőleg a 3 kerület közgyűlése választotta./ - A jász-kun jogszolgáltatás ..legalsóbb szervei a jász-kun mezővárosok tanácsai voltak, A polgári perek vagy itt, vagy - hatáskör szerint - a kerületi kapitány széke előtt indultak, ahol a kapitány egy-két kerületi táblabiróval Ítélkezett, A városi tanács Ítélete is ide volt fellebbezhető. A kapitányi széktől továbbvitt polgári perek a 3 kerület közös törvényszéke, a /nádori/ főkapitány széke elé kerültek, melyen a nádori főkapitány /vagy az alkapitány/ a kerületi kapitányokkal és esküdtekkel együtt biráskodott, E fórum látta el a Jász-Kunságban a sedria szerepét, ezért a büntetőperek elsőfokon itt, a főkapitányi széken indultak. Pellebbvitel esetén minden - ugy polgári mint büntető - ügy a nádori /kir. helytartói/ főtörvényszék Ítélkezése alá került, mely a jász-kun perekben legfelső fokon ítélt. Ez; utolsó fórum elnöke a nádor, tagjai a nádor által meghivott 2 főúr, a hétszemélyes tábla 2 birája, a helytartótanács egy tanácsosa s a nádori titkár, aki a jegyzőkönyvet vezette, A hajdukerület jogszolgáltatásának legalsóbb 1 szervei, szintén a városi tanácsok voltak /melyek az itt hadnagynak nevezett biróból és 12 esküdtből állottak/. A polgári perek vagy a város tanácsa előtt, vagy a kerület törvényszékén, a büntető perek mindig az utóbbin indultak, Ugyanide kerültek másodfokon a tanács előtt kezdett perek is, A kerületi törvényszék /sedria/ elnöke a hajdúkerület főkapitánya vagy helyettese, az alkapitány, akiket a király nevezett ki; birótársaik a kerület özgyülése által választott táblabírák és a városi hadnagyok, kerület törvényszékétől polgári ügyekben s 1790 után büntető ügyekben is a kir. táblához lehetett fellebbezni. A perek további utja azonos a megyéktől felterjesztett perekével. A hajdúkerületéhez hasonló a 16 szepesi váro's tartományá nak /"provincia XVI. oppidorum Scepusiensium"/ birósági szervezete, mely közösség az elzálogosított 13 szepesi város viszszacsatolása után a régi szepesi szász provinciából alakult ki* A nádornak, a nemesek s a jász-kunok közös főbirájának ítélőszéke, mint fentebb, a bevezetésben láttuk, a XVI-XVII. században a kir. curia szervezeti egységébe vonódott be s hétszemélyes tábla név alatt annak felsőbb tagozatát képezte, Hélyeti'-ié ujabb felső fórum alakult ki, az emiitett nádori /kir,helytartói/ főtörvényszék„ A nádor /kir, helytartó/ tehát birói joghatóságát ezután nemesek ügyeiben a hétszemélyes táblán, a jász-kunok ügyeiben ez utóbbi fórumon gyakorolta,