13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet

A polgári perek vagy a városi tanács, vagy a tartomány törvényszéke előtt indultak, büntetőperben csak e törvényszék Ítélkezhetett, Ugyanez járt el másodfokon a városi tanácsok előtt indult perekben is, A törvényszéket a tartomány élén álló, a király által kinevezett administrator a közgyűlés által választott tartományi gróffal /comes..vagy grafius provinciáé/ és táblabirákkal s a városok kiküldöttjeivel együtt tartotta. A tartományi /kerületi/ törvényszéktől a polgári perek a személynök! székre, a büntető perek - a fenti módon a kir. táblára mehettek tovább. A személynök! szék Ítélete végleges, a kir táblától a büntetőperek további utja viszont itt is azonos, A jász-kunok, hajdúk s a szepesi városok szervezetétől lényegesen eltért a Zágráb megyéből kikülönült turopoljei ke rület jogszolgáltatása, mely a megyeihez hasonlitható.+ A turopoljei nemesek- volt várjobbágyok - területe 24 nemes községet foglalt magában-, E kiváltságos kerület /választott/ tisztikarát a kerületi ispán /comes terrestrls/, 2 alispán, 12 táblabíró, ügyész, jegyző stb* alkotta, ,A helyi jogszolgáltatás egy fokozatú: minden per az ispán Ítélőszéke előtt indult, mely fórum tagjai az emiitett tisztikarból kerültek ki. A polgári perek innen részben Zágráb megye törvényszékére, majd onnan a báni táblára, részben /ti. az osi jogot érintő birtokperek/, valamint a büntető perek egyenesen a báni táblára mehettek fel, A perek további útját a kir. cu.rián már ismerjük. Eredetét s szervezetét tekintve a turopoljei nemesi universitas-noz sokban hasonló a szepesi, tizlándzsások széke vagy kerülete is. Ezzel azonban, kisebb Jelentőségénél fogva s minthogy a XIX. sz. legelején Szepes megyébe beleolvadt, részletesebben nem foglalkozunk. Ugyanigy nem térhetünk ki az 5 máramarosl privilegizált oppidum szervezeti egységére, mely viszont a 16^. szepesi, varos tartományához hasonlítható, továbbá a na^ykikindai kerületre 9 mely a megszűnt Tisza-marosi határőrvidék egy részéből alakult stb. Végül csak összefoglalóan szólhatunk a szintén saját Önkormányzattal, biró. de egyházi hübéruraik hatalma alá vetett praedialisták kerületeiről.

v A praedialisták - un. egyházi nemesek - valamikor a főpapok banderiális haderejét alkották, katonai szolgálatuk fejében a főpaptól hübér-birtokot kaptak, melyen belül nemesi szabadságban s a vármegyéhez hasonló szervezetben élhettek. A banderiális hadiszervezet bomlásával - korszakunkig - már csak ^az esztergomi érsek és káptalan, a győri és zágrábi püspök és káptalan s a pannonhalmi főapát praedialistái maradtak meg, A praedialisták községei "szék"-eknek nevezett területi egységeket, kerületeket alkottak, melyekben az alsóbbfoku jogszolgáltatást, a vármegyééhez hasonló fórumokon, maguk-választotta Földrajzi helyzete alapján a turopoljei nemesek universitásával a Horvátországról szóló fejezetben kellett volna foglalkoznunk. Hasznosabbnak látszott azonban a kiváltságos kerületeket - tipusaik összehasonlítása végett - egymás mellett, együttesen tárgyalni, igy itt a földrajzi szempontnak a tárgyival szemben háttérbe kellett szorulnia.