13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet
vábbo Ez a XVI-XVII. században a jobbágyok számára /ugyanúgy mint az uriszék s a megye viszonylatában/ itt is lezárult: a curiára ekkor csak nemes fellebbezhetett, A XVIII, század vargán azonban a különbség e téren megszűnt s aki a költségeket fedezni birta, ha jobbagy volt is, a vármegyétől a pert a curiáig vihette fel. A sedria büntető hatásköre, illetőleg a XVII. század közepe óta különvált büntető sedria /sedes judiciaria criminalis/ hatásköre könnyebben áttekinthető, Elsőfokon ide tartozott a megyei nemesség s a pallosjogu urak hatalma alatt nem álló jobbágyok minden büntető pere, a hűtlenség /főleg a felségsértés és lázadás/ eseteit kivéve, melyekben, mint fentebb, a v korszak bevezetésében láttuk, más, magasabb vagy rendkivüü /delegált/ fórumok biráskodtak. A sedriától a büntető perekben II. József reformjáig elvileg sem nemes, sem jobbágy számára nem volt fellebbezés o A gyakorlatban ezt a XVIII. század folyamán nemeseknek már elég sokszor sikerült áttörniük, A Novus Ordo a bünperek fellebbezését minden társadalmi osztály számára megnyitotta s rendszeressé tette. Ez, bizonyos módosulással, 1790 után is megmaradt. Ezóta a nemesek bünperei minden esetben, a nemnemeseké a fentebb ismertetett súlyosabb esetekben a sedriától a kir. táblára s onnan a hétszemélyes táblára mehettek tovább, ahonnan a halálos Ítéletek a már látott módon - kegyelmi uton az uralkodó döntése elé kerültek, /A József-féle reformokkal kapcsolatban itt is utalunk arra, hogy a császár a régi vármegyei szervezetet megszüntette, az átalakitott megyei hatóságoknak csak közigazgatási hatáskört engedett, s a megyék egész birói hatáskörét az általa létesitett alsófoku királyi biróságokra ruházta át,/ Végül, a rendes megyei fórumokon kivül, meg kell még említenünk a vármegye rendkívüli büntető bíráskodását, az un, cirkálást. Igy nevezték azt az eljárást, amikor /a XVI-XVII, században, a közbiztonság súlyos leromlása miatt/ az alispán szolgabirákat és esküdteket véve maga mellé, mint rendkivüli -rögtönitélő biróság faluról-falura járva nyomozott a gonosztevők után- s akiket kézrekeritenie sikerült, azok felett a hely szinén azonnal Ítélkezett is. Ebből fejlődött ki a statá- riális biróság, melyről később, a perjoggal kapcsolatban lesz szó. Az ily módon hozott Ítéletekkel szemben jogorvoslatnak helye nem volt, az ítéletet haladék nélkül végrehajtották. /A XVI-XVII. századi "paraszt vármegyé"-re, a jobbágyság e sajátos önvédelmi szervezetere nézve 1. később, "A török hódoltság" c. fejezetrészt./ 5, A kiváltságos kerületek biróságai Kiváltságos kerület alatt,, mint láttuk, különböző jogállású, az önállóság különböző fokáig eljutott - önkormányzattal biró - területi egységeket értettek. Közülük első helyen kell említenünk a jász-kun és hajdú kerületeket, melyek a vármegyékhez hasonló önálló' törvényhatóságokká alakultak, országos rendiségre emelkedtek*
