13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet
az ilyen ügyek ugyanis már első fokon a kir, tábla hatáskörébe tartoztak. "égUl meg kell jegyezni, hogy a megyei fórumok hatásköréről itt elmondottak csupán elvi, általános keretek, melyek a gyakorlatban nem jelentettek merev elhatáro- , lást, Ilyen kategorizálást a feudáliskori perek szinte megszámlálhatatlan srokf elesége nem is tett volna lehetővé. Az alispáni 1télőszéket /fórum vicecomitis/ az alispán egy szolgabiroval es egy esküdttel együtt tartotta. Ez kizárólag polgári perekben biráskodott. Hatásköre, a szolgabirói székkel kapcsolatban emiitett módon, szintén csak a XVIII. században alakult ki. Eszerint Ítélkezése alá tartoztak-az un, kisebb hatalmaskodás! és becsületsértés! ügyek /melyeket ekkor a polgári perekhez számítottak/, továbbá az adóssági s a zálog-, osztályos, örökösödési és egyéb birtokperek 200 Ft értékhatáron felül Í2 000 forintig. Az alispáni fórum hatásköre tehát részben a szolgabirói ítélőszékével, részben a kerületi táblákéval ölelkezett, fokozva a feudáliskori peres eljárás amugyis sok nehézséget okozó bizonytalanságát. Az alispáni itélőszéktől a pert ugyancsak a sedríához lehetett tovább vinni, A vármegye legmagasabb fóruma a megyei törvényszék, a sedria. Ezen, illetőleg a büntető sedria kiválása óta a polgári sedrián rendszerint az alispán /vicecomes/ -, a büntető sedrián a másodalispán /vicesgerens, substltutus vicecomes/ elnökölt, Birótársaik a megye szolgabirái, esküdtjei és táblabirái /tabulae assessor/ közül kerültek ki. Számuk s egymás közötti arányuk nem volt megszabva, a gyakorlat e téren rendkivül eltérő, de legalább egy szolgabírónak a maga esküdtjével s 5-6 táblabírónak jelen kellett lennie. Gyakori eset azonban, hogy a megyei urak a sedrián nagy számmal vesznek részt: több szolgabiró, több esküdt stb. Rajtuk kivül jelen van az ülésen a vármegye tiszti ügyésze /fiscus comitatus,'fiscus magistratualis/ és a vármegyei nótárius, később a főjegyző vagy egy aljegyző /juratus nótárius, ordinarius nótárius, illetőleg substitutus vice nótárius/, aki a jegyzőkönyvet vezeti. A polgári sedria Ítélkezett másodfokon az alsóbb megyei fórumoktól /s az uriszék alá nem tartozó szabadalmas mezővárosoktól/ fellebbezett perekben. Ezekhez járultak a XVIII. sz. közepe óta az uriszéktől fellebbezett polgári perek is, melyek a XVI. századtól ez ideig a földesúr birói hatásköréből nem voltak tovább vihetők. A fellebbezett perekben való Ítélkezés jelentette a sedria ügyforgalmának nagyobb részét. Ezen kivül a sedriának'elsőfokú hatásköre is volt, mely, a szolgabirói és alispáni Ítélőszékek elé egyre több ügy kerülvén át, a XVIII. századig lényegesen összébb szűkült, De az ide tartozó ügyek - a polgári perek említett- sokfélesége miatt - itt még igy sem sorolhatók fel. E hatáskört tehát csak ugy jelölhetjük meg, hogy a megye törvényszéke Ítélkezett elsőfokon mindazokban a polgári ügyekben, melyeket jogszabály vagy a gyakorlat nem utalt más biróságok /a szolgabirói és alispáni ítélőszékek, a kerületi táblák, a kir, tábla stb,/ elsőfokú hatáskörébe. - Ennél egyszerűbb a séd::. 3 !ától való további fellebbezés kérdése. A sedriától a peres ut a kir, táblához vitt to-
