13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet

4o A vármegyei fórumok A vármegyei szervezet s a megyei autonómia, melynek kezdeteit az előző részben a XIII« századig kisértük vissza, a Mohács utáni korszakban tovább erősödött, A Habsburg-uralom alatt előbb a központi hatalom gyöngesége, majd a.gazdaságitársadalmi fejlődés nyomán egyre szaporodó közigazgatási feladatok, valamint a nemesség kétfrontos harca a maga osztály- / helyzetének fenntartásáért mind az uralkodóval, mind az elnyomott jobbágytömegekkel szemben stb,, a nemesi vármegye apparátusának további kiépülésére vezetett* A megyei szervezet megerősödése mind a közigazgatás, mind a vele egybeszövődött jogszolgáltatás terén megmutatkozik. A jogszolgáltatás ellátására, mely, mint láttuk, ekkor nagy mértékben a vármegyére hárult, ennek ujabb szervei alakultak kis a megyei törvényszékből /sedes judiciaria, sedria/ kivált a külön büntető sedria s mint alsóbbfoku megyei biróságok, kialakultak az alispáni és szolgabirói Ítélőszékek. E fórumok bíráskodtak a megyei nemesség s az uriszektarto nagybirtok hatalma alatt nem álló jobbágyság mindenféle peres ügyeiben; az Ítélkezést ugyanaz a megyei tisztikar végezte, mely a megye közigazgatási funkcióit is ellátta, A szolgabirói Ítélőszék /fórum judicis nobilium, forüm judlium, fórum pedaneum/ a legalsóbbfoku megyei biróság. Itt a szolgabíró /judlium/ a mellérendelt esküdttel /juratus assessor, jurassor/ Ítélkezett rendészeti, kihágási s kisebb perértékű polgári perekben. Az utóbbiak értékhatára a XVIXVII. században koronként és helyenkint eltért s csak a XVIII. században állandósült. Ezóta az adóssági s a zálog-, osztályos Örökösödési perek 200 forint perértékig elsőfokon a szolgabírói Ítélőszék kizárólagos hatáskörébe tartoztak, Ennél nagyobb perérték esetén az ügy 3000 Ft-ig vagy itt, vagy az alispáni széken volt megindítható. 3000 forinton felül a szolgabirói Ítélőszék el nem járhatott, hatáskörének tehát ez jelentette a felső határát. Tekintettel a jobbágyok anyagi helyzetére, polgári pereikben a fentiek szerint gyakorlatilag a szolgabiró Ítélkezett első fokon, ahogy kihágási ügyeikben is ez járt el s az utóbbiakkal kapcsolatban - bár a szolgabirói Ítélőszék bünperben nem bíráskodhatott - fegyelmezés cimén a szolgabiró a jobbágyokra testi büntetéseket is kimérhetett. •A szolgabirói Ítélkezés igy, kötetlen formáinál fogva is, sok visszaélésre, önkényeskedésre adott alkalmat s rosszhirüvé tette a "fórum pedaneum"-ot, A szolgabirói itélőszéktől elvileg a sedriához lehetett fellebbezni, erre azonban, főleg korszakunk első felében, rendszerint csak nemesek polgári pereiben került sor. Mind a szolgabirói szék, mind a többi megyei fórum, természetesen, csak a megye területén birt illetékességgel, Ha a peresített javak több megye területén feküdtek, az ügyben előbb a protonotáriusok, 1724 óta a kerületi táblák Ítélkeztek, Ugyanigy nem járhatott el megyei fórum Semmiféle olyan birtokperben, mely az ősiséggel kapcsolatos jogot érintett;