13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet

úrbéri és büntető - ügyre kiterjed. Jobbágyok közötti kisebb jelentőségű ügyek a falu vagy földesúri mezőváros bírósága előtt is indulhatnak, fellebbezés esetén azonban ezek is az uriszék elé kerülnek. A nagyobb perértékű polgári perek s a büntető perek /a "szabadalmas mezőváros"-okat kivéve, melyeknek a földesúr ilyen elsőfokú hatáskört engedhet/, végül az úrbéri perek minden esetben az uriszéken kezdődnek s a XVIXVII. században itt is fejeződnek be. E korszakban az uriszéktől más fórumhoz semmiféle ügyben nincs fellebbezés, az uri-szak Ítélete végleges: az általa kiszabott halálbüntetés végrehajtható, a földesúr javára megítélt bármily jogtalan úrbéri követelés azonnal behajtható stb. Az elmarasztalt jobbágy csak az úrtól kérhet kegyelmet

9 a földesurak ugyanis a kegyelmezés uralkodót illető jogát - a törvények tilalma ellenére - szintén magukhoz ragadták, E korlátlan lehetőségek a földesúrnak /az "absolutus döminus"-nak/ kiskirályi hatalmat biztosítottak birtokai területén. ' • • ' j \ Később, a fentiek szerint, e lehetőségek csökkentek: a XVIII. sz. közepe óta polgári ügyben az uriszék ítélete fel lebbezne tővé vált a megyéhez

„ II. József rendelkezései értelmeben a jobbagy polgári perei az uriszéktől a kir. curiáig felmehettek, az uriszék büntető hatásköre pedig megszűnt, 1790-ben az uriszék régi hatáskörét visszakapta, de Ítéletei ezután mind polgári, mind büntető ügyekben /az utóbbiak ugyan, mint a bevezetésben láttuk, csak súlyosabb esetekben/ a királyi táblára s onnan a hétszemélyes táblára voltak fellebbezhetők, ahonnan &. jóváhagyott halálos Ítéleteket - kegyelmi uton - az uralkodóhoz kellett felterjeszteni. Az uriszéken indult polgári és büntető perek a kir. curiához nem ugyanazon az uton jutottak fel, A polgári pereket másodfokon 1790 után is a megyei sedria tárgyalta s innen mentek azok tovább •,- fellebbvitel esetén - a kir. táblához, ahonnan az ügy /negyedfokon/ .a hétszemélyes tábla elé kerülhetett. A büntető pereket viszont.az uriszéktől.kőzvetlenül a kir. táblára fellebbezték, ez volt a második fórumuk s a vármegye itt csak kőzvetitő szerepet töltött be: csupán továbbította /felülvizsgálás nélkül/ a pert a kir* táblához, minthogy az uriszék - nem lévén törvényhatóság a kir. curiával nem levelezhetett, A vármegye kisérő felterjesztése ilyenkor nem is a sedriából, hanem a közgyűlésből, esetleg a kisgyülésből kelt, - A kir. tábla, illetőleg a hétszemélyes tábla Ítélete után /vagy a kancelláriától, a kegyelmi döntés után/ a per iratai ugyanezen az uton, a vármegye közvetítésével kerültek vissza az uriszékhez, az utolsó fórum. Ítéletének végrehajtása végett,