13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet
3. Az uriszék A földesúri bíráskodás kezdetei Magyarországon a XIIXIIIo századig nyúlnak vissza 0 A XVI-XVII« században az intézmény - mint a korlátlan földesúri hatalom leghatásosabb kényszereszköze - "virágkorát" élte. A XVIII-XIX. században, amikor a fokozódó jobbágyellenállás és a növekvő királyi hatalom által kétfelől szorított nemesi jogrend hátrálni kényszerült, az uriszék Ítélkezése is bizonyos korlátok közé szorult, de kiemelkedő szerepét a földesúri érdekek szolgálatában, a jobbágynép elnyomásában a korszak végéig, 1848-ig megtartotta * Az uriszék intézményét az utolsó rendi országgyűlés törölte el /1848. évi 9. tc./o A XVI-XVII. századi uriszék még népes testület, melyben urasági alkalmazottak, meghívott nemesek, megyei tisztvise lők - legalább egy szolgabiro es esküdtje, mint "törvényes bizonyság Vlegale tes timonium/, de gyakran sok megyei ur, köz• tük az alispán is - s a földesúri várőrség vagy a királyi helyőrség tisztjei stb. a legkülönbözőbb számban és összetételben keverednek. Az e lnök valamelyik jelenlevő megyei ur vagy más előkelőség, nahTÖi az uraság tisztt a rtója /maga a földesúr e korszakban már nagyon ritkán jelenik meg az ülésen/. Szerepel a birák között protonotárius, kamarai tisztviselő,-pap, ügyvéd stb,, akiket jogi ismereteik miatt, illetőleg a biróság súlyának, tekintélyének emelése végett hivtak meg. Később, a török veszély és a belső háborúk elmultával s az állami erőszakszervezet kiépülésével, a rögzitett társadalmi viszonyok között, a földesúri hatalomnak ezekre a látványos eszközökre nem volt többé szüksége, A XVIII. században a biróság létszáma csökken s a XIX. században már a törvény szerint elég, ha csak 5 főből áll: a földesúr által meghivott megyei tábla• birákból, "törvénytudó" nemesekből s a vármegyét képviselő szolgabiróból és esküdtből; közülük az elnöki tisztséget egy táblabiró látja el. /Ekkor már, ha a földesúr és jobbágyai között felmerült ügy kerül tárgyalásra, az ur és tisztjei, az Ítélkezésben nem is vehetnek részt./ Az uriszék hatásköre a XVI-XVII. században korlátlan, e korszakban az uriszektarto földesurak a pallosjogot vagy "vér hatalmat" is mind birtokolják. Az uriszék Ítélkezik, az ur jobbágyai, udvari népe, cselédsége, katonái, alkalmazottai s a jobbágytelkein élő nemesek felett: ezeknek egymás közötti, vagy a földesúrral szemben felmerülő, vagy idegenek ellenük irányuló mindenféle ügyeiben, továbbá a földesúr területén elkövetett bűncselekmények s a birtokain kézrekerült gonosztevők ügyében. Az uriszék hatásköre tehát minden - polgári, A XVIII-XIX. században, ugy látszik, vérhatalmat nem gyakorló földesurak, illetőleg uradalmak is tartanak - csupán polgári és úrbéri hatáskörű - úriszéket. Viszont a XVI-XVII. században a pallosjogot, melyet eredetileg a királytól kapott privilégiummal lehetett megszerezni, az uriszektarto földesurak mind birtokolják; e két évszázad zavaros viszonyai a jog önkényes birtokbavételét is lehetővé tették,
