13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet
- S A KORAI ÉS A FEJLETT FEUDALIZMUS KORSZAKA /1000-1526/ A/ JOGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEZET a/ A szűkebb értelemben vett Magyarország bíróságai 1. A feudális bíróságok kialakulása A jogszolgáltatás mai szemmel nézve az állami feladatok egyike, a középkorban azonban lényegesen több volt ennél. Az államigazgatásnak a feudális abszolutizmus idején hatalmasra duzzadt apparátusa, az állampolgárok életének aprólékos irányítása a korai és fejlett feudalizmusban még nem létezett; de az államnak születése pillanatától kezdve szüksége volt bírósági szervekre, s az uralkodó osztály nem is késett ezeket megteremteni, mégpedig két célból 0 A büntető bíráskodás szerveit elsősorban azért, hogy az uralmát biztositó szabályok megsértőivel, belső' ellenségeivel intézményesen számoljon le; a polgári bíráskodás szerveit pedig azért, hogy a tagjai között kiütköző viták ne fajuljanak az osztályuralom fennmaradását is veszélyeztető harcokká. Ennek a kettős szükségletnek megfelelően a feudális ideológia különös szentség dicsfényével övezte a birói funkciót ? s a király első kötelességének az "igazság szolgáltatását" tekintette, A középkor századaiban gyakran idézték a római törvényhozó szavait, hogy az uralkodónak "lege et armis" kell felszerelnie magát, vagyis az állam kormányzásában a törvény meghozatalával és alkalmazásával, védelmében pedig a nyers fegyveres erővel kell fellépnie 0 Birói jellegű tevékenység^nyomait az államalapítás előtt is megtaláljuk, A közösség szabályainak megsértését honfoglaló őseink is megtorolták, s a vérszerződés mondájának igaz magja a törzsközi ellentéteknek, velük a vérbosszúnak kiküszöbölése - a vándorló nép soraiból, A honfoglalás kútfői bíróként emiitik a norkát 9 anélkül, hogy közelebbit mondanának róla 0 Azt is feltehe tjük, hogy a törzseken és nemzetségeken belül szükségessé váló igazságtétel a törzsfő ill 0 nemzetségfő feladatai közé tartozott o A magyar birósági szervezet fejlődése mégis csak az ál lamalapítással veszi kezdetéto Nemcsak azért, mert - mint a marxizmus-leninizmus tanításából tudjuk - a jog az állammal együtt jelenik meg a történelemben, hanem azért is, mért az államalapító gyökeresen leszámolt a régi szervezet maradványaival, s ennek romjain lényegében ujat teremtett. Munkánk e szakaszának lesz feladata azt a fejlődést áttekinteni, amely a ködbe vesző eredettől a XIII, század folyamán kikristályosodott feudális jogszolgáltatási szervezetig vezetett. Az állam első századaiban a birósági "szervezet" gócpontja a király udvara 9 kúriája volt„ A vallás és a jog a király szeme-