13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet

Az Ítélkezést régen a falu elöljárói az egybegyűlt lakosság jelenlétében, a falu szine előtt intézték* Innen eréd a falusi bíróságnak még a XVI-XVII* században is gyakori "falu szinén" elnevezése /pl. "a falu színén ugy találták"* a falusi biróság ugy határozott/, amikor már a nyilvános Ítélkezés nem volt szokásban, hanem az a bíró házánál történt, A falu Ügyeit intéző s egyben a biráskodást is végző elöljáró ság a földesúr, illetoleg^a vármegye beavatkozásával választott bíróból és esküdtekből /a lakosság száma szerint 4-12 esküdtből/ állott, Az elöljáróság a XVIII, század óta mind több helyen a falu je,gyzőjével, "a^falu^pennájá"-val /nótárius pagi/ egészült ki, aki a község irásmunkáit végezte s vezette a "falukönyvé"-t, melyben - a városi protokollumokhoz hason~' • lóan - a lakosság közötti magánjogi ügyleteket, Ítéleteket stbo is feljegyeztek, Az Ítélkezés, természetesen, csak a falusiak kisebb polgári ügyeire, személyes vitáira, iihágásaira terjedt ki s ez a hatáskör is egyre szűkülti a feudális korszak végén a "parasztbiró" már csak legfeljebb egy forint perértékű, illetőleg egy forintos birsággal büntetendő ügyben ítélkezhetett

0 A falusi biróság ítéletével meg nem elégedő fél ügyét a szolgabíró, vagy - a nagybirtokon - az uriszék elé vihette. Ha a földesúr érdekét sértő, vagy komolyabb polgári*, ügy, vagy éppen bűnügy került a faira elöljárósága elé, abban nem ítélkezhetett, hanem azt a vármegye, illetőleg az uriszék elé kellett terjesztenie, melyeknek /megidézett személyek előállításával, bűnözők elfogásában való segédkezessél stb./ egyébként is kezére járni tartozott„ A földesúri mezőváros jogi helyzete a faluéhoz volt hasonló ^ nagyobb gazdasági erejével azonban a földesúrtól való függését lazítani tudta s a földesúrtól vagy az uralkodótól kiváltságokat szerzett* Ehhez képest bíróságának hatásköre is tágult, korszakunkban annak a legkülönbözőbb formáival találkozunk, Egyes mezővárosok /oppidum/ lakosságuk mindenféle polgári ügyében eljárhattak, sok helyen saját szokásjog alakult ki, sőt némely város a büntető hatáskört is megszerezte, A mezővárosok között tehát a faluétól alig különböző hatáskörű kisvárostól a sz

0

kir.. városok jogszolgáltatási önállóságát megközelitő un* "s z ab a daImas mezőváros"lg /oppidum privilegiatum/ mindenféle fokozat előfordult. Ugyanez mondható, magáról a bíróságról is, mely a falusihoz hasonló szerény elöljáróságtól a sz,kir. városokéhoz hasonló "rendezett" tanácsig, illetőleg törvényszékig, különféle.összetételű lehetette Végül ugyancsak az elmondottaktól függött, hogy a vá- •-. rosi biróság Ítélete mely fórumhoz - rendszerint az úriszékhez, később /a város privilégiuma szerint/ nem ritkán a megyei törvényszékhez - volt fellebbezhető^ E szerepet korábban a tanító' /rektor/ látta el.