13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet

a váltófeltörvényszék - közös szervezeti egységévé, összefoglaló keretévé bővült, természetesen, továbbra is a hétszemélyes tábla primátusa-alatt,/ Az 1848o évi események, Magyarország polgári irányú átalakulása a jogszolgáltatás terén is hasonló fejlődést inditot tak megp A megszűnt kancellária helyett a jogszolgáltatás felügyeletét az első felelős magyar kormány igazságügyminiszté riuma vette áto Az áprilisi törvények értelmében a magyar birósági szervezetből örökre eltűnt az uriszék, hét évszázadon keresztül népünk oly sok szenvedésének forrása. További tc. a volt úrbéri kapcsolatból eredő vitákat közigazgatási útról a biróságok elé, végső fokon a királyi curia hatáskörébe utalta. Törvény és igazságügyminiszteri rendelkezések az esküdtbirás- kodás bevezetését készítették elő. -A politikai helyzet kiélesedése , majd a megindult élet-halál küzdelem azonban nem tette lehetővé a reformok folytatását. A viszonyokhoz alkalmazkodva, a jogszolgáltatás terén a külső és belső ellenségek elleni harcra kellett a figyelmet forditani. ~A statárium igénybevételén kivül a kormány e célt vésztörvényszékek alakításával igyekezett szolgálniAz utolsó fontos intézkedés, a curia feloszlatása s a királyi tábla helyett 1849 nyarán országos törvényszék, a hétszemélyes tábla helyett qrszágoa legfőbb törvényszék néven uj felsőbíróságok alakítása szintén e harccal volt kapcsolatban, az igazságügyminisztert e lépésre a curia reakciós magatartása inditotta* A

z uj felsőbíróságok élettartama azonban csupán néhány hétre korlátozódott, az ország ellenséges megszállása a magyar jogszolgáltatásnak hoszszu évekre véget vetett

0 A fenti, bevezetés után az emiitett jogszolgáltatási szer vek közül az alábbiakról részletesebb ismertetést kell adnunk . / 2„ A faluk és mezővárosok bíróságai A falu /possessio, pagus/ volt a jobbágyság legmagasabb társadalmi szervezete, melynek keretében bizonyos minimális ön kormányzatfélét gyakorolhatott. Ez elsősorban a faluközösség tagjai feletti Ítélkezés jogában nyilvánult meg, melyet a földesúri hatalom, illetőleg a nemesi vármegye teljesen soha nem vont el a jobbágyoktól-, Sőt a nagybirtok - a falunak engedett hatáskört az uradalmi rendtartásokban az ur érdekei szerint megszabva - a falu bíróságát a földesúri jogszolgáltatás szervezetébe vonta be, mint annak legalsóbb tagozatát. A feudáliskori magyar biróságok által alkalmazott jogszabá lyokra nézve 1, B

ónis György: A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. "Jogforrások" c, szakaszok. /Levéltári szakmai továbbképzés. Felsőfok. 12. Bp. 1959.8-11. és 47-48. ÍJ