13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet
A magyar .1 ogszoigsp . tatás megu.i i tása > különösen a felsőbíróságok tarthatatlan állapotának orvoslása valóban kiemelt helyre került III. Károly, .államszervezés! programjában, mely az országnak az elmaradott viszonyok közül való kiemelését cé~* . l'ozta* Ennek megfelelően a .jogszolgáltatás kérdése már az 1713* évi orsz ággyűlésen felmerült. Ez ugyan viszonylag kevés idevágó törvénycikket alkotott, de a tárgy bonyolultsága miatt - egy átfogó jogi reformterv kidolgozására •*' bizottságot küldött ki o A .jogi bízottság /Systematica Commissio/, a közigazgatás reformja ügyében kiküldött' másik bizottsághoz hasonlóan, több évi munkával a kérdés egészét felölelő javaslatokat dolgozott ki. A bizottság munkálatai az 1722/3* évi országgyű lés elé kerültek, mely - bár az anyagi jog megújítását, a bizottság által kidolgozott Nóvum Tripartitum letárgyalását elmulasztotta ~ a birósági szervezet s a perrendtartás korszerűsítése érdekében fontos rendelkezéseket hozott. Közülük a legfontosabbak a királyi curia átsz ervezését, a protonotáriális vándorbiróságok megszüntetését s helyettük 4 uj királyi biróság, a kerületi táblák felállítását elrendelő törvénycikkek /az 1723- évi 24-26. és 30-31* tc-7J voltak. A törvények végrehajtásával kapcsolatos intézkedések után, a következő évben, a reform életb - lépett* 1724-ben tehát a magyar .jogszolgáltatási szervezet lényegesen módosult * A királyi curia /a hétszemélyes tábla s a királyi tábla/ alkalmilag öszszehivott, különféle hatáskörű ülésszakokat tartó középkori oktávális fórumból rendszeresen ítélkező s állandósult hatáskörű felsőbírósággá vált, melynek székhelye is - az ország területi központja, Pest - rögzítődött«. ítélkezése többé nem korlátozódott az ország nyugati vagy keleti részére, hanem -* az elébe utalt ügykörben, mely, mint látni fogjuk, a továbbiak során egyre bővült - illetékessége az egész egykorú Magyarországra és Horvát-Szlavóniára kiterjedt. Természetesen, a curia az átszervezés után is feudális jellegű biróság maradt. Igy pl. ülésezését a birák kényelmére - a szabályszerű évi törvényszüneteken kivül r* egyes törvényszakok kihagyásával is megszakította '/a polgári kori bíróságokhoz hasonló folyamatos működésre csak II. József tudta a curiát rászorítani/. Az 1724 előtti tűrhetetlen állapotokhoz képest a változások mégis nagy előhaladást jelentettek. Ugyanigy kell értékelni a protonotáriusok r osszhirüvé vált vándorbí róságainak helyére lépő /hatáskörüket át' vevő/ kerületi táblákat is, melyek - a királyi fórumok számát a rendiek rovására növelve - 1724-ben szintén megkezdték mükö~ désüket* Az 1715- évi 10. te pl. a magyar jogszolgáltatással bizonyos mértékben összekapcsolta a visszaállított, de most már a királyi curia biráibólj a magyar kamara,tanácsosaiból s egyéb országlakosokból összeállított /3 bizottságra tagolódó/ NeoaQ- quIstica Gommiss í0 működését. A 28. te szabályozta a protonotariusok Ítélkezésének eddig tisztázatlan hatáskörét stb. A 4 kerületi táblához hamarosan egy ötödik is járult: az 1726ban,felállított horvát-szlavón kerületi tábla. /Ld. a HorvátSzlavónországról szóló szakaszt•/