13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet
A magyar jogszolgáltatás kérdése az 1724. évi reformok után is az érdeklődós előterében maradt. A XVIII. század folyamán szános országgyűlés, kiküldött commissio, királyi ós curiai bizottság foglalkozott a tárggyal. A javítást célzó törvények és rendeletek azonban - igy pl. a biróságok hatáskörét szabá lyozó 1729» évi articulusok, a neoacquistica-pereket a törvényes útra, a királyi tábla elé utasító 1741. évi .21* te, a hiányzó magánjogi kodifikáció pótlására a curiai döntvények Hsszeállitása 1769-*ben /Plánum TabulareA a peres eljárás gyorsítása s az ügyvédek és birák szakszerűbb ügyintézése érdekében tett különféle intézkedések stb. - mind csak tüneti kezelésnek bizonyultak. S ha a jogszolgáltatást XVII. századi mélypontjáról fellebb emelték is, nagyobb változást nem hoztak. Az előbbiekben vázolt birósági szervezet ~ az emiitett módosulásoktól eltekintve - továbbra is fennállott s Ítélkezésének fenti értékelése a XVIII. századra nézve sem kivan lényeges korrekciót. Az egyes részkérdésekben történt javítások s a kancellária /és a helytartótanács/ rendszeressé vált ellenőrző tevékenysége nem szüntethették meg azokat a bajokat, melyek most már nem a külső, háborús stb. körülményekből, hanem az egész feudális jogszolgáltatás s általában a magyar viszonyok elmaradottságából, korszerűtlenségéből eredtek. A magyar .jogszolgáltatás avult, de SZÍVÓS szövevényének radikális megváltoztatását a század végén II. József kisérelte meg. A rendi jellegű, decentralizált, a közigazgatással össze-, szövődött, bonyolult birósági szervezet, a központi hatalom ellenőrzését akadályozó rendi privilégiumok, a nehézkes, bizonytalan peres eljárás, a nemesi érdékeket szolgáló magánjog stb. egyre élesebb ellentétbe került a bontakozó, a feudális kereteket Nyugaton már szétfeszítő polgári ideológiával, mely e téren is uj rendet* központosított államapparátust, az államhatalmi ágazatok szétválasztásán alapuló, világosan áttekinthető hivatalszervezetet, egységes és racionális jogrendszert kívánt. S a polgári ideológia politikai eszméit tükröző csá~ szári elképzelések a jogszolgáltatással szemben hasonló igényeket támasztottakt Az egységes abszolút monarchia kialakítására irányuló programjában József ugyanilyen: az. uralkodó irányítása szerint simán működő, centralisált államszervezet és jogszolgáltatás kiépitésót ( próbálta megvalósítanij oly rendszerét, mely nem tür meg semmiféle rendi vagy egyéb kiváltságot, de történeti tradíciót, nemzeti különállást sem. A jogi reform végrehajtásához a császár csak a birodalom átszervezése, a magyar államapparátus átalakítása s a régi vármegyerendszer megdöntése után fogott hozzá. Terveit gondosan előkészítve, 1785. dee 12-én. kiadta híres. rendeletét /Novus Qrdo Judiclarius/.' mely a magyar jogszolgáltatás olyan méretű átalakítását inditotta meg, hogy az előállott uj helyzet megjelölésére, a rendelet szövege után, joggal Vált a
