13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - B) Perjog

is fellebbezhettek az uriszéktől a megyéhez, vagy a megyeszékről a kúriábao A kúria egyik bíróságától a másikhoz, illetve megyétől a kúriába csak a per áttételének /transmissio causae

/ volt helye hatáskör hiánya vagy érdekeltség miatt, A központosítás érvényesülése azonban a peráttételt valóságos fellebbezéssé fejlesztette, mely a hatalmaskodás elleni harc során megerősödött személyes jelenlétre jutott. A XV. század végén a megyei .törvényszékeknek már nemcsak külön királyi parancsra, hanem a vesztes fél kérelmére is .fel kellett küldeniök a pert a. kúriába, A felsőfokon eldöntött perben az elsőfokon eljáró fórumnak /megye, város/, kellett végrehajtania az Ítéletet, 5, A visszaüzés /repulsiq

/ a bizonyítási vagy végitélet végrehajtásának erőszakos meggatlásából a XV. század derekára rendes perorvoslattá lett. Mátyás uralkodása alatt a végrehajtó személyek fegyveres visszaüzését a gyakorlat egy arany márka /72 ft/ birsággal sújtotta; a kiküldöttek a visszaüzőt ismét megidézték. A Jagellók alatt azonban már a visszaüzést kivont kard felmutatásával egyszer meg lehetett tenni, s az aktus igazolása cimén ujabb tárgyaláshoz jutni. Az igazolás sikertelensége azután az itélet végrehajtását és a 72 ft behajtását ered- ményezte; a másodszori visszaűző a hűtlenség bélyegét vonta magára , 6, A perujitás /nóvum iudicium/ a már Ítélettel lezárt pernek uj elbiralasa volt, ebben az időben még kizárólag a vesztes félnek adott királyi kegyelem utján. A pervesztesnek maga vagy ügyvédje tévedését, mulasztását vagy távollétét kellett indoklásul felhoznia, A perujitási parancs az eredetileg eljárt birósá-:. got az ügy uj tárgyalására hívta fel, de ennek egy nyolcadon be kellett fejeződnie. Ha a perujito nem teljesítette az ezzel kapcsolatos eljárási kötelességeit, patvarkodás vétségét követte el, és ellenfelének vérdiján marasztalták el. Irodalom: Guoth Kálmánt; Az okleveles bizonyítás kifejlődése Magyarországon. á Budapest,1936, Hajnik Imre: A magyar birósági szervezet és perjog az Árpád és a vegyes-házi királyok alatt. Budapest, 1899« " • M A perdöntő eskü és az előzetes tanubizonyitás a középkori magyar perjogban. Budapest, 1880, " " Okirati bizonyitás a középkori magyar perjogban. Budapest, 1885. Jakubovich Emil: I, Endre király törvénybeidéző ércbilloga. Turul 47 /1933/ 68. Váczy Péter: A királyi kúria bírósága és I. Endre király törvénybeidéző ércbilloga. Századok 1934, 484-489.