13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet
II. A .K.ESOI ÉS A HANYATLÓ FEUDALIZMUS KORSZAKA /1526-1848/ A/ JOGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEZET a/ A .szűkebb értelemben vett Magyarország bíróságai 1, A korszak jogszolgáltatási szervezetének áttekintése /!/ A mohácsi vésztői a Rákóczi-szabadságnarcíg ' /1526-1711/ A magyar állam életében a mohácsi csatavesztés után bekövetkezett korszakforduló: a nemzeti királyság összeomlása, a hatalomnak - a kettős királyság másfél évtizedes küzdelmei után -külföldön élő, idegen dinasztia, a Habsburgok kezére jutása s az ország területének három részre szakadása a gazdaságitársadalmi fejlődés minden, viszonylatában s ennek következtében a magyar jogszolgáltatás területér? is mélyreható változásokat idézett elő, A.változások az utóbbi szempontból, főleg a biró sági szervezet átalakulásában mutatkoznak meg, A török hódolt- , ság alá került részek s az erdélyi fejedelemség leválási- után megmaradt Habsburg-Magyarország /a Drávától Máramarősig terjedő területsáv/ birósági szervezete a korábbihoz képest olyan mértékben módosult s a továbbiak .során olyan átalakuláson ment. át, hogy e korszakhoz - az egyes szervek Ismertetése előtt külön bevezetést, az egész korszak jogszolgáltatásáról'átfogó képet kell adnunk. . ' A Habsburgok trónrajutásával a király személyes ítélkezése megszűnt/ a -külső és. belső háborúkkal terhes XVI-XVII. században a központi, curiális bíráskodás jelentősége lehanyatlott, hatásköre összeszűkült, a külföldön élő uralkodó a közrend védelmével az e karban szokásos mértékig sem törődö/tt, a jogszolgáltatás igy nagyrészt - a jobbágyokra nézve teljesén - a helyi, rendi hatóságuk kezébe került s e z o k felett a központi" hatalom még ellenőrzést sem gyakorolt, A megmaradt ország területének körülbelül a felét az egyházi és világi nagybirtok foglalta el, E latifundiumok jobbágysága felett a juriszdikciót a földesúri hatóság birto- . kolta, A földesúri jogszolgáltatás apparátusába a faluk és me zővárosok- saját Ítélkezése is bevonódotts bíróságaiknak - a jobbágyok rendszerint kisebb ügyeiben - a földesúr által engedett hatáskörben, az ő utasításai szerint s az ő érdekeit szem előtt tartva kellett eljárniuk, ítéleteik minden esetben az uriszékhez voltak fellebbvihetők, mely a nagyobb érték körül "Itt csak erről a területről, a szűkebb értekemben vett Magyarországról lesz szó. Erdély,^Horvátország s a Katonai Határőrvidék egykorú jogszolgáltatási szervezetét később, külön tárgyaljuk,