13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - B) Perjog

kozó fél, hogy megszerezhesse, de azután az első nyolcadon ok­vetlenül he kellett mutatnia ezeket. Az oklevelek felmutatása először a felperesre, azután az alperesre hárult, kivéve a bir­tokba bevezetéssel szemben tett ellentmondás esetét, amikor el­sőnek az ellentmondót kötelezték rá. Az ellenfél a fejlett feu­dális perjogban másolatot kérhetett a bemutatott levelekről,ami egyúttal három napi halasztással is járt; ez arra szolgált,-hogy felkészüljön az oklevél valódisága vagy érvényessége elleni ki­fogásainak megtételére. Ezek elbírálása után a biró még három­szor megkérdezte a feleket, nincs-e még felmutatásra szánt ok­levelük, s ezután hozott ítéletet. Okleveleket sokféle perben lehetett bemutatni, de minden­képpen velük kellett bizonyítani azokban az ügyekben, melyek nem valamilyen birtokállapot vagy cselekmény, hanem a jogkérdés /fő­ként tulajdonjog/ körül forogtak. Ha azonban.a király kiváltsága vagy /később/ a törvény rendelkezése folytán valaki okleveleinek elrablását, elpusztulását vagy - egyházi férfi - javadalmának hosszas bitorlását bizonyságlevéllel igazolni tudta, ez némileg pótolta az eredeti kiváltságlevél bemutatását, Miveí az ilyesmi­vel sok visszaélés történt, már az 1351:20. tc, kimondotta, hogy egyházi személyek pusztán ilyen tudományievelek segítségével bir tokot sem nem szerezhetnek, sem meg nem tarthatnak. Ha a régebben kiállított oklevél más kezén volt, a bizo­nyításra szoruló fél ennek megidézése utján követelte kiadását, pl, a családtagok a leveleiket őrz'ő legidősebb fivértől. Gyakori volt az is, hogy a családi okleveleket hiteleshelynél tették le, vagy más megbízható személy gondozásába adták / manus communes /, A rokonok és az oklevélből jogokat származtatok ilyen esetekben megidézték a leveleiket őrző magánszemélyt, illetve királyi pa­rancsot / mandátum reguláitórium / eszközöltek ki az illető hite­leshelyhez , A.letéteményes rendszerint azt válaszolta, hogy az eredetit ugyan nem adhatja ki, de kész róla prlvilegiális alak­ban átiratot adni, mire a király /nagybiró/ hiteles formában ki­állíttatta a kért kiadványt. De akire okleveleket biztak, másnak ki sem adhatta átiratukat, mint az erre valamilyen okból jogo­sultaknak, A kiadás indokolatlan megtagadását hatalmaskodásnak tekintették; az oklevél vagy az. átirat'kiadásához való jogot a biróság vizsgálta meg. 4. ítélet, peregyezség, végrehajtás A bizonyítási eljárás lefolytatása után, mely a kúriai per ben a biróságon kivül történt meg, a biróság meghozta a végité­ letet /sententia/ , Azokban a-perekben, amelyekben oklevélbizonyi tásnak volt helye, ezeknek bemutatása és megvitatása után egyéne sen Ítélethozatalra került a sor, Amikor azonban a bizonyitás tanúvallomással és esküvel, illetve baj vívással történt, a vég­itéletet megelőzte a bizonyítási ítélet /íudicium, adiudicatio/, mely a bizonyitás módját és az erre jogosult felet határozta meg

Next

/
Thumbnails
Contents