13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - B) Perjog

részére külön-külön királyi /nádori, megyei/ ember és különkülön hiteleshelyi ember közreműködését rendelte el. A kiküldöttek az erre meghatározott napon a helyszínen, a felek^vagy meghatalmazottaik jelenlétében megjelenvén, a felek részéről felvonultatott szomszéd, határos és megyebeli tanuk előtt felolvasták a biróság parancsát, majd keresztény hitükre és a koronának járó hűségükre megeskették őket, hogy igazat fognak val lani, Egy nap elforgása alatt, egyenként ki kellett hallgatni a felperes, majd az alperes tanúit, kiterjeszkedve arra is, hogy közvetlen tudomásból, vagy csak hallomásból értesültek arról, amit vallanak, A kiküldöttek vallomásai, valamint a hiteleshely emberének feljegyzései alapján a káptalan vagy a konvent részletes jelentést írt a köztudomány eredményéről, s ezt a feleknek zárt formában kiadta, A parancslevélben megjelölt időben a felek a biróság előtt bemutatták a jelentést, és megtették esetleges kifogásaikat a tanuk ellen, pl, érdekeltség vagy nemesség hiánya cimén, A biróság értékelte a köztudományvétel eredményét, melynek során a szomszédok és határosok vallomása sokkal többet ért a megye távolabbi lakosainak vallomásánál, a közvetlen tudomás a hallómásnál,, a nem nemesekét pedig a XV. században nemesekkel szemben egyáltalán nem vették^figyelembe, Az esküt annak a félnek Ítéltek oda, amelynek javára a köz tudomány szólt, A tanúkihallgatáshoz gyakran járult szemle is, különösen a birtokfoglalás megállapítása érdekében. Ha a birtokból való kivetést megállapították, a kiküldöttek a. XV, században a panaszost azonnal vissza is helyezték. A felperes javára szóló, szemlével kapcsolatos köztudomány már eldöntötte a pert, még esküdnie sem kellett; ellenkező esetben az alperesnek itélte oda a biróság a tisztázására szolgáló esküt, 3, A közgyűlésen végrehajtott tudományvétel /inquisitio per modum proclamatae congregationis

/ abból a gyakorlatból fejlodött ki, hogy a nádor vagy az ezzel megbizo/tt más főúr közgyü lésén mind a királyi kincstár, mind valamelyik jelenlévő kérhette a tudományvétel lefolytatását. Ilyenkor vagy a meghivott megyék tisztikarát és a közgyűlésre választott esküdtjeit, vagy az egész egybegyűlt nemességet kérdezte meg a gyűlés elnöke /

re quisitio

/, s ők előzetes tanácskozás után, hitükre és hűségükre egyhangúlag tettek vallomást, A gyűlés vezetője az egyhangú val lomásról bizonyságlevelet állított ki, s ez bizonyos esetekben a köztudomány erejével birt, Amikor a XV. században ritkábban tartottak közgyűlést, valamelyik fél kérésére a megye lakosait királyi parancs alapján kikiáltással, pusztán ebből a célból hivták össze gyűlésbe. Az országszerte duló hatalmaskodás megfékezésére az 1435s 4, 5. tc.-ek külön szabályozták ezt az eljárast

a -A hiteleshely közreműködésével a köz tudományhoz hasonlóan lefolytatott tanubizonyitás eredményéhez képest a felperest azonnal visszahelyezték elvesztett birtokába, az alperest pedig a kúriába idézték, A közgyűlésről.szóló, számára kedvező jelentés alapján'a felperes a biróságon az alperes fejére esküd heteit /l, alább 4. p»/. Meg kell jegyezni, hogy a vármegyék birósági gyakorlatában , amennyire a szórványos emlékekből kivehető, a tudományvé-