13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - B) Perjog
folyamán veszett kii a párbaj pedig a XV* században szorult ki a rendes eljárasból, Alaki volt a tanubizonyitás is 5 az oklevelek pedig még csak a perek kis számában jutottak szerephez* A XIIIo század derekától kezdve, de különösen az, Anjou-királyok alatt azonban már az anyagi bizonyitó eszközök váltak uralkodóvá a központi bíróságokon? az oklevélbizonyitás, a tanúkihallgatás több módja /tudományvétel/ és a perdöntő eskü. Ezek már az ügy érdemét érintették, és ésszerűbbé tették a peres eljárást, Közöttük az a különbség mutatkozott, hogy az oklevelek bemutatása alapján a biróság egyenesen meghozhatta végitéletét, mig a- tanúvallatásnak perdöntő válfaját /köztudományvétel/, az esküt és a bajvivást a per addigi állása szerint a biróság.külön közben szóló vagy bizonyítási ítélettel /sententia interlocutoria / ítélte oda valamelyik - félnek vagy mindkettőjüknek, A - bizonyítási ítélet lényegében el is döntötte a per sorsát, mert a köztudományvétel, az eskü vagy a bajvivás eredménye alapján a bíró már csak a marasztalást vagy a felmentést mondotta ki, /A következő korszakban, mint látni fogjuk, a közbenszóló Ítélet alkalmazása a bizonyításnál szélesebb körre terjedt ki,/ a/ Istenitélét /próba / A civilizáció küszöbére ért népek világszerte hittek abban, hogy az istenséget bizonyos cselekményekkel az igazság kijelentésére' lehet birni, A germán és szláv törzseknél az ilyen cselekményeknek, az un, istenitéleteknek / ordalia / számos eszköze volt gyakorlatban; a keresztény egyház azután a maga szertartásaival vette körül ezeket, A magyar-jog minden bizonnyal a szlávoktól tanulta meg a babonás bizonyításnak ezeket a módjait: a tüzesvas-, a forróviz- és a hidegvizpróbát„ Az átvételnek legfőbb bizonyítéka a korai feudalizmusban előforduló pravda = igazság nevük, A nagyváradi káptalannak 1208-1235 között lefolytatott' istenitéleteiről ránk maradt az 1550-ben kiadott Váradi Regestrum * a babonás bizonyításnak páratlan értékű dokumentuma<• Ebben már kizárólag a tüzesvaspróba alkalmazását figyelhetjük meg; a forróvizpróbára csak korai törvényeink utalnak, Az isteni teletnek rendszerint bűnügyekben .volt helye, de sor kerülhetett rá a személyállapot, birtoklás és adósság körüli perekben is= A tüzes vasat egyaránt vihették urak és szolgák, egyháziak és világiak, férfiak és nők; bűnügyekben az alperest, egyébként a felperest kötelezték rá, A bűncselekmény vádlottjának személyesen kellett kiállnia a próbát, de öregség vagy betegség miatt valamelyik hozzátartozó is megtehette ezt, mint az anya helyett fia, a nővér helyett fivére stb, A vaspróba valamelyik székesegyház előcsarnokában, vagy cintermében, tanuk jelenlétében folyt le ö A próbára menő kezét vászonba göngyölték és lepecsételték s ezután három napi böjtre fogták, meggyóntatták és megáldoztatták. Külön szertartás szolgált az isteni igazságszolgáltatás kieszközléséreo Ezután a próbát tevőnek két-három fontos megtüzesített vasat kellett néhány lépésre elvinnie. Most kezét
