13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet
/ kezesét ellátták, A Mohács előtti utolsó évtizedekben e bíróságok eljárása jogilag továbbfejlődött, csiszolódott, de az uralkodóosztály pártharcai következtében elvesztették a jogbiztonság fenntartásához szükséges erőt és szilárdságot*• Még azután is, hogy a "királyi jelenlét" megjelölés az idők folyamán több külön kúriai biróságot jelentett, biráskodott az uralkodó személyesen, tanácsával / propria in persona / és a kúria fórumaitól fellebbeztek is személyes Ítéletéhez, Személyi tekintetben királyi elbirálás alá tartoztak az örökös grófok, tárgyi szempontból meg a hűtlenségnek a Hármaskönyv I. 14, címében felsorolt esetei, valamint bizonyos időszakokban a nagyobb hatalmaskodás miatt, indult perek. Legfőbb gyámi minősége alapján a király kellett, hogy Ítéljen a gyámsági perekben is* Az ilyen esetekben az idézés a személyes jelenléten régebben használt záradékkal oda szólt, ahol az uralkodó éppen tartózkodott, Mióta a hűtlenség eseteit az 1495:3, tc, az országgyűlés hatáskörébe utalta, az idézés ezekben a király elé, de a legközelebbi országgyűlésre szólt a Egyébként is gyakran.előfordult, hogy a személyes elbírálás alá tartozó pereket ja király valamelyik nagybiróra, rendesen az országbíróra bizta, Ő Ítélkezett rendszerint a kúria lovagi becsületbiróságán / curia militaris / is, Ezen a széken kellett panaszt tenni az uralkodó osztály tagjainak becsületét sértő cselekmények s szavak miatt, vagy a hittel /azaz esküvel/, a "becsület és emberség" lekötése mellett vállalt kötelezettség nemteljesitéséért, titkos útonállás vagy titokban nyújtott kölcsön letagadása ügyében is. A biróság mindig személyes megjelenésre idézett, s a bizonyítást bajvívás utján folytatta le* Azt a felet, aki makacsul távolmaradt, vagy a bajvivásban elbukott* a becstelenség /infamia / büntetése érte, vagyis megszégyenítő ruházatban, az emberi társadalomból kirekesztve kellett.járnia, és jogképességét is elvesztette* Az Anjouk alatt keletkezett lovagi becsületbíróság is a király személyéhez kapcsolódott, de ő a döntést rendesen az országbíróra" illetve az udvarmesterre ruházta* 8, Az egyházi bíróságok /szentszékek/ Személyi és tárgyi hatásköre alapján válik el az eddig tárgyaltaktól az egyházi bíróságoknak / fórum apirituale, sácra sedes / az egész országra kiterjedő, a világi bíróságokkal párhuzamos hálózata. Már az államalapításkor törvény mondotta ki azt az elvet, hogy a klerikusok csak egyházi biró előtt kötelesek-perbe szállni / privilégium fori / 9 a kifejlődött gyakorlat pedig - á kánonjog szabályai szerint.- minden olyan ügyet az egyházi fórum elé utalt, mely a vallással és az erkölccsel függött össze, A /későbbi né/ ven/ szentszékek szervezete függetlenült a királytól, és a pápa mint egyetemes egyházi biró főhatósága alá került. Alsófokon, kisebb értékű perekben a főesperes / archidiaconus / biráskodott, tőle a megyéspüspökhöz lehetett fellebbezni. A megyéspüspök volt az elsőfokú rendes biró, de a XIV* században már szabályként hely-
