13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet
nöke /yicarius/ képviselte 0 A fellebbezés rendes utja az Illetékes érseki szentszékhez /az esztergomihoz, illetve a kalöcsa= bácsihoz/ ment, innen a XIV, század végétol kezdve az esztergomi érsek, mint "született pápai legátus" primási székéhez, majd a római kúriába* Az egyházjog szabályai szerint azonban el lehetett kezdeni a pert akár a legmagasabb fórumon is, a fellebbezést pedig a per bármely szakában be lehetett jelenteni* Ennek következtében magyarországi papok gyakran pereskedtek a római szentszéken, sokszor csekély értékű ügyekben is rendkivül nagy költséggel ö A római pápa gyakran bizott meg az előtte kezdett vagy hozzá fellebbezett ügy elintézésével magyar főpapokból álló kiküldött biróságot, mely pápai tekintéllyel dönthetett. Ugyanabban a perben sokszor több delegált és rendes biróság is tett lépéseket, s ebből olyan zavar származott, hogy korszakunk vége felé világi törvények tiltották el a rendes fellebbezési ut megkerülését u Bár a szentszéki joghatóság mindig egy személyt illetett /a püspököt, érseket stb,/, minden fórumon működtek birótársak is, Ezek az esperesi.széken plébánosokból, a püspöki és érseki széken kanonokokból kerültek ki; a pápai biráskodást a Rota Romána auditorai látták el 0 Hazánkban, főleg az alsófokon, nem egyszer alkalmaztak világi birótársakat is olyan ügyekben, amelyekben a kánonjogon kivül a hazai szokásjog szabályait is figyelembe kellett venni /pl. a hitbér, jegyajándék, leánynegyéd perei/, A Mohács előtti évtizedekben rendszerint a szentszéki ügyvédeket vonták be a vikáriusok birói tanácsába 0 Ha a magyar szokásjog értelmezése körül merült fel kérdés, a szentszék a királyi kúriához fordult jogmagyarázatért» A szentszéki hatáskört személyi és tárgyi szempontok Írták körüle Az egyházi biróság volt illetékes, minden rendű és rangú klerikusnak, továbbá az özvegyeknek, árváknak, kereszteslovagoknak, diákoknak minden perében, kivéve az ingatlanra vonatkozókat o Ezenkívül minden olyan ügyben eljárt, amely összefüggött a hit és erkölcs kérdéseivel: eretnekség, hítszegés /esküvel megerősített szerződések/, házasság, ezzel kapcsolatban a házasságtörés, a női jogok /hitbér, jegyajándék* leánynegyed/., végrendelet és tized ügyeiben. A házassági vagyonjogi és tizedperekben a világi biróságok is Ítélhettek, ezért az ilyeneket vegyes hatóságu ügyeknek / causae mixti forl / nevezték, A hatáskör bizonytalansága- számos összeütközésre adott alkalmat az egyházi és a világi biróságok között, A szentszékek ügyeit a jogszokás, majd a XV» század derekától a törvény határozta meg.p Hatáskörük szoros kapcsolatban állott a pápaság világuralmi törekvéseivel és politikai súlyával. Legszélesebb^kiterjedését a XIII, század első felében érte el, t a pápai világhatalom csúcspontján; ekkor a feudális uralkodó' osztály csak a létalapját érintő földbirtokpereket tudta megmenteni a papi bírák beavatkozásától * A XIV, század vége óta a nagy nyugati egyházszakadás és a zsinati mozgalmak aláásták a pápaság tekintélyét, így a magyar királyok /elsősorban Mátyás/ törvényei a szentszéki hatáskört is korlátok közé szoríthatták, A szentszékek elleni harcot nem az a körülmény határozta meg, hogy ezek a biróságok az egész világra érvényesnek tekintett