13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet

harcra pedig a feudális anarchiának ezekben az évtizedeiben fo­kozott szükség volt* Emellett a perek átterelése révén a szemé­lyes jelenlét felülvizsgálati működést fejtett ki a kúriai és a vidéki bíróságok vonatkozásában, és hatásköri biróságként sze-. s repe.lt a szentszékekkel kapcsolatos vitákban, Zsigmond szinte ál­landó külföldi tartózkodása folytán azonban ez a"fontos fórum minden volt inkább, mint "személyes" jelenlét; az uralkodó távol­létében kirendelt vikáriusok /főpapok és főurak/ vezették a kúria jogászainak segítségével, Az 1435-í pozsonyi országgyűlés ezt az ujabb bíróságot állandósította personalis praesentia regia néven, A személyes jelenlét az uralkodó bizalmából és az elkerül­hetetlen Írásbeli munka révén a fő- és titkos kancellár irányí­tása, illetve 1445-től az országtanács kancellárjának vezetése alá került. Ebben az évben kapta meg a személyes jelenlét /most már az országtanács bíróságaként/ első bírói pecsétjét* Mint a király, a kormányzó is Ítélkezett személyesen, az országtanács élén, de már a rendes nyolcadokon. Ezenkívül Hunyadi János csak idézést, tu­dományvételt stb, elrendelő birói parancsokat adott ki Önállóan, birói működést nem fejtett ki* Az V, László trónfoglalásakor, al­kalmasint Vitéz János sugallatára megvalósult 1453-i birósági re­ form politikai megfontolásból felélesztette a regi különös jelen­létet, de fenntartotta a személyes jelenlétet is* Mindkettőt kü­lön biróságként szervezte meg, az előbbit a nagyobb, az utóbbit a titkos kancellária alkancellárjának vezetése alatt, két külön bi­rói pecséttel, Rangban ezután is .a személyes Jelenlétet illette meg az elsőség. Mivel a másik fórum alapjában véve szükségtelenné vált, Mátyás 3 464-i birósági reformja beolvasztotta a személyes jelenléti biróságba. Ez a praesentia minden addiginál fontosabbá. emelkedett, és a. király kezében a központosítás eszköze lett. Mátyás akaratát a biróság vezetője, a személyes királyi jelenlét helytartója, rövi­den személynök /personalis praesentiae regiae in iudiciis locum- tenens/ továbbította a birótársak felé, A király bizalmi embere, a kancellária birósági exponense volt, akitől a gyakorlati jár­tasságon tul semmilyen képesitést /egyetemi végzettséget/ nem ki­vántak meg. Mellette kialakult a mind határozottabb összetételű birói tanács, mégpedig három elemből: a jelenlévő /sőt 1478-tól külön kijelölt/ főpapokból és főurakból, a nemes birótársakból és a jogban jártas itélőmesterekből. Az utóbbiak / protonotari i/ a ná­dori, országbírói és a két királyi jelenléti birosag szerény iro­dáinak vezetőiből emelkedtek a XV, századra uraik helyett birói parancsokat kibocsátó, bevallásokat tanúsító, kisebb jelentőségű ügyekben itélő bírákká* Idéző, tudományvételt elrendelő stb, pa­rancsokat, bevallásokat* lakóhelyükön is állíthattak ki : , s ebből a Mohács utáni időben természetesen fejlődött ki vidéki "vándor­biráskodásuk", Mátyás reformjának következtében a négy ítélőmes­ter most már együtt foglalt helyet a király birói asztalánál, és szakértelmével lényegesen hozzájárult az Ítéletek tartalmának ki­alakításához. Ez a Jagellók alatt is tovább élő, törvényben össze­tételét illetően is sokszor szabályozott birói tanács, a királyi tábla gyakorlatilag eggyé olvasztotta azokat a kúriai bírósagokat, amelyek hagyományosan a nádor, az országbíró és főként a személy­nök vezetésével a nyolcadokon és azokon kivül is a központ itél-

Next

/
Thumbnails
Contents