13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet
A királyi jelenlét /praesentia regia/ a nádorispán Önálló birói Tiatóságának kialakulásával, a XIII, századtól kezdve az országbíró /iudex curiae regiae /biróságát jelentette* Ha valakit a király jelenlétére idéztek, az országbíró és birótársai előtt kellett megjelennie., Ő volt minden kúriai pernek a rendes birája, ha a király az adott esetben másként nem rendelkezetté Hozzá tartoztak mindazoknak a személyeknek a perei, akiket királyi kiváltság kiemelt a vármegyék vagy más birák joghatósága alól; továbbá a királyi privilégium alapján folyó birtokjogi perek, és az alsóbb bíróságok ellen a jogszolgáltatás megtagadása miatt - vagyis panaszként - a kúriába terelt ügyek is. Az országbíró sohasem a saját nevében, hanem a király nevében adta ki Itéletieveleit, s ezeket a király pecsétjével erősítette meg* A királyi különös és személyes jelenlét kialakulása /1 9 alább/ összeszükitette joghatóságát, de 1526-ig az ő elbírálása alá tartoztak a magszakadás cimén tett adományból származó és a külön birósági szervezettel rendelkező országrészekből /Erdély, "Horvát- és Szlavónország/ fellebbezett perek 0 A királyi különös jelenlét /speciális praesentia reg ia/ a XIIIo században azt jelentette, hogy a király előkelő hivoo ügyében válóban személyesen bíráskodott. Különös kegyként egyre több természetes és jogi személynek adta meg az uralkodó, azt a kiváltságot, hogy pereiben ő maga fog Ítéletet mondani, A kiváltságosok számának megnövekedése folytán azonban természetesen nem tudta valamennyiük ügyeit személyesen elintéznio Mint** hogy az ilyen "különös védelembe fogadott" egyének vagy testületek ügyében amugyis a kancellária adott ki oklevele 7 a király a XIV, század derekán-legtöbbször a bíráskodást la átadta bizalmasának, a kance 11 árnak, Őt az 1.300^-as években már a különös jelenlét birájának- tekintették, Okleveleit a király nevében • adta ki, azzal a /fiktiv/ záradékkal, hogy az uralkodó "pecsétjeinek távolléte miatt" a kancellár pecsétjével erősiti meg az kat, A kancellárnak ez az elismert birói tevékenysége más szóval azt jelenti, hogy a kúriában a nádori és a "királyi" jelenlét fölé egy ujabb biróság rétegeződött. Az egyházi és magánügyeivel elfoglalt kancellár amellett rendesen nem is maga végezte a bíráskodás fárasztó feladatát, hanem 1400 táján alkalmi helyettesek, majd egy állandó vlcesgerens, vagy diffinitor /Jakab mester/ vállára rakta át, aki egyben a királyi jogügyigazgató teendőit is ellátta. Eddig ismeretlen okból a különös jelenlét működése 1429-ben hirtelen megszakadt, és csak a XV, század derekán élesztették fel egy évtizedre /1453-1464A A királyi személyes jelenlét /personalis praesentis regia / az előbbi birosag kialakulása utan azt az alkalmat jelenti : ame- lyen a király tanácsával együtt valóban személyesen bíráskodik, Zsigmond uralkodása alatt ez a biróság abban is különböztJtt a. többi kúriai fórumoktól, hogy a király mindenkori tartózkodási helyére /ubi tunc deo duce fuerimus constituti/ és a szokásos nyolcadoktól függetlenül határozott napra Idézett, Ügyköre elsősorban azokra a perekre terjedt ki, amelyek közvetlenül érintették á királyi hatalom és a feudális osztályrend fönnállását; a hűtlenség és a hatalmaskodás eseteire, A hűtlenség néven összefoglalt sokféle cselekmény megbüntetése politikai jelentősége mellett arra is alkalmat adott, hogy a király megbízhatónak vélt kezekbe adja a reá szállt birtokokat; a hatalmaskodás elleni
