13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet

ron sajátította ki magának* A század végén nyolcadiknak Pest csatlakozotto Ezzel a tárnoki szék jellege is megváltozott* Eddig minden királyi város fordulhatott hozzá, és elérhette a saját joga szerinti döntést; most már a hét "tárnoki város" jogszokásai váltak uralkodókká, s a budai jog nyomta rá bélyegét a bíróságnak 1456 óta többször megszövegezett statútumaira* A többé-kevésbé eltérő jogszokásokkal élő városok tehát - régi jogot érvényesítve - egyenesen a királyhoz vitték ügyeiket, ő viszont a személyes jelenlétre bizta a döntést, A tárnoki szék Mátyás-kori átalakulásával indult meg az a fejlődés, amely Mohács után a másik polgári felsőbíróság, a személynöki szék kikristályosodására vezetette A tárnoki szék hatáskörébe szabályként csak -polgári perek tartoztak, mert a büntető ügyekben a városok jogerős Ítéletet hozhattak. Nevezetesen ingatlanok tulajdonjogára, 60 arany forintot meghaladó értékű adósságokra és ingóságokra vonatkozó pe reket lehetett ide felterjeszteni, melyekhez a szentszéki hatás kör Összeszűkülésével a nem kegyes célú végrendeletek ügyei járultak. Hatalmaskodás! pert a tárnoki szék nem birálhatott el* ítéleteitől további fellebbezésnek volt helye a királyhoz, akinek nevében a személynök bírálta felül a tárnoki szék határozatát* Ő eleinte a királyi tábla tagjaival Ítélkezett /l, a köv. szakaszban/, 1499-től kezdve azonban a tárnoki 3°g szerint erre a célra kirendelt birótársakat kellett maga mellé vennie, és az országos jogszabályok helyett a városi jog rendelkezéseit alkal máznia* /A XVIII, századtól kezdve a személynök ismét a királyi tábla tagjaival ítélkezett*/ 7* A királyi kúria biróságai Láttuk, milyen döntő szerep jutott a birósági szervezet ki alakulásában a királyi kúriának, A fejlett feudalizmus századaiban, a javaközépkorban a kúria kifejezés elsősorban /ha nem is kizárólagosan/ a királyi bíráskodás színhelyét jelentette. Helye ifi mindinkább.állandósult, az Anjouk alatt Visegrádon, később .pedig Budán, A korai feudalizmus idejével szemben most már állandó jellegű szervezet működött a kúriában, melyhez a XIV, század derekától kezdve a nádori bíróság is tartozott, A birósági szervezet XIII-XVI. századi fejlődését azon mérhetjük le, hogyan alakultak ki különböző fórumok a király birói hatalmának gyakorlására, milyenek voltak másszóval a királyi jelenlét különböző alakjai* Ezek a fórumok azonban nem váltak el élesen egymástól, "Az ország rendes bírái", a XV, században a nádor, az országbíró a kancellár és a személynök, voltaképpen ugyanannak a kuriális bíróságnak vezetői voltak, tanácsuk az udvarban jelenlévő egyházi és világi nagyurakból, előkelőbb nemesekből állott. Ez az állapot csak Mátyás uralkodása alatt változott meg a királyi személyes jelenlét /l, alább/ előtérbe nyomulása következtében, mely az ország legkiválóbb jogászait, a nagybirák itélőmestereit is bevonta, sot döntő szerephez juttatta . tanácsában*