13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet

sági ügyekben illetékes pénzbiró

, rendszerint ^valamelyik tanácstag; a vásárrendészeti ügyekben ^igazságot tevő yásárbiró? végül a zsidók egymás közti ügyeiben és a keresztényeknek zsidók elleni pereiben esküdtjeível együtt dönteni hivatott zsidóbiró, A polgári kiváltságok sarkalatos pontja volt az az elv, hogy a város polgárát minden világi természetű ügyében a városi biróság előtt kell perbefogni, Azok a nemesek, akik valamelyik városban házat vagy telket birtokoltak, ezeknek az ingatlanoknak és városi jogügyleteiknek tekintetében ugyancsak a polgári törvénykezésnek voltak alávetve, de büntető ügyeikben nemesi bíróságaik alá tartoztak, A városi polgárok sokszor szereztek földet vagy szőlőt a városfalakon kivül is* és a tanácsok igyekeztek joghatóságukat ezekre is kiterjeszteni. Az 1498:38, te, szerint a megyei területen fekvő birtokból elkövetett hatalmaskodásért a várost vagy a polgárt a cselekmény súlya szerint a megyeszékre vagy a királyi személyes jelenlétre kell megidézni és itt megbüntetni, a városon kivül földet vagy szőlőt bérlőknek pedig az uradalom területén elkövetett bűncselekmény vagy okozott kár miatt a földesúr biróságán kell felelniük. Ez a rendelkezés egyike volt azoknak, amelyekkel a magyar uralkodó osztály gátat vetett a polgári fejlődésnek* A városi kiváltságokban biztosított joghatóság nem zárta ki a fellebbezés lehetőségét a polgári perekben, A. városok ugyo. az országostól eltérő külön jog szerint Ítélkeztek, melynek használatát ugyancsak a privilégium biztosította nekik, Gyakoan előfordult, hogy egy-egy újonnan kiváltságolt város valamelyik íekintélyes régebbi város jogát\ "kapta meg"; igy a kora" feiak /pl

0 Sopron/ a székesfehérvári jogot, a későbbiek a javarészt szászmagdeburgi eredetű budai jogot. Ha városi tanács valamilyen nehezebb ügyet egymaga nem tudott eldönteni, ahhoz a városhoz fordult tanácsért vagy Ítéletért, amelynek jogával élt* így alakultak ki a városi jogcsaládok^ melyekben egy-egy, jogot.adó "anya-- . városhoz" több, a joggal élo "leányváros" kapcsolódott, A leányvárosoktól tehát az Ítéletükkel elégedetlen félek az anyavároshoz fellebbeztek, Amellett már a korai városi kiváltságlevelek is nyitva hagyták azt a lehetőséget, hogy a felek a király Ítéletét kérjék; ezt azonban a gyakorlatban nem maga a király, hanem az a méltóság hozta meg, aki a városi jövedelmek kezelése révén a kúriában ügyeiket amugyis intézte: a tárnokmester^ A XIV, században a tárnokmester birósága hasonló volt a többi kúriai bírósághoz 9 tehát ugyanazok a főpapok, bárók és nemesek ültek ott széket., mint a nádor vagy az országbíró mellett

0 A polgári rend összefogása és kiváltságainak megszerzése azonban a következő században kifejlesztette a külön polgári felsőbíróságokat„ Az 1405. évi 4o és 12* tc*-ek megállapították a városok szabad fellebbezési jogát, mégpedig a tárnokmesterhez * vagy - a város kiváltságlevele, illetve szabad választása folytán - az anyavároshoz, A tárnoki szék /sedes tavernicalls

/ ezóta a kúriától különálló bírósággá lett, melynek üléseit.nem is Buda várában, hanem a városban kellett megtartani* Polgári jellegű bírósággá azáltal vált, hogy a Zsigmond uralkodása alatt lezajlott fejlődés eredményeként a feudális uralkodó osztály tagjai helyett a városok kiküldöttei foglalták el a birótársak székeit, A XV. század derekán a tárnokmester bíróságát a "hét szabad királyi város"* Buda, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Bártfa, Eperjes és Sop-