13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet

rolta a tényleges hatalmat, A XV, században a nádor vagy helyet­tese bírákat rendelt ki egyes kun települési területekre» melyek az ott tartott biróságról kapták szék nevüket. Ezek a kirendelt birák / székkapitányok / a kunok kapitányaival és több közülük való esküdttel Ítélkeztek, A közrendű kunok elnyomása mlalt 1456-ban Halas székre nézve ugy rendelkeztek, hogy a székkapitány mellé ők is válasszanak még egy kapitányt és még 12 esküdtet; valószínűleg ez a rend érvényesült a többi székben is* Az egyetlen jász szék szervezete a kunok székeihez hasonló volt* Csak kivételes esetben tartott a nádor vagy a helyette kirendelt biró több széknek birói közgyűlést o E két harcos néphez hasonló lehetett a nagyobb cso­portokban letelepült besenyők birósági szervezete is; a XIII. szá­zad elején az árpásiáknak külön nemzetségi birájáról hallunk,^Fe­jér és Tolna megyében külön besenyő megye is volt, de az országos nemességbe való felvétel /135'2/ következtében ezek különállása megszűnt. 6* A városi, bíróságok Mint a nemesi vármegye, a királyi város is törvényhatóság volt, sőt jogi szempontból éppen ez tette várossá, A XIII. sza­zadtól kezdve sűrűn osztogatott városi privilégiumokban a király kivette a város lakosait a maga tisztviselőinek és a megyei szer­veknek hatósága alól, biztosította neki a szabad biróválasztást és vele együtt saját jogának használatát, Abban a mértékben lett valamely község jogi szempontból várossá vagy mezővárossá, ameny­nyire a király /ill» magánföldesur/ átengedte neki a birói hata­lom gyakorlását, A XIV, században már csak azt a közösséget ne­vezték királyi városnak •/regig civl.tas /, amely csak a király ha­tósága alá,tartozott*-és.tőle~a-teljes.polgári és büntető jogha­tóságot megkapta; ilyennek számítottak a némileg eltérő szabályok szerint élő bányavárosok is, A városi biráskodás azután Zsigmond 1405-i kisebb dekrétumával lett a magyar birósági szervezet ön­álló ágává; ez a törvény ismerte el a külön városi jogszolgálta­tást, és állapította meg ennek viszonyát az országos bírásko­dáshoz* A városi biráság azonos volt a városi magisztrátussal.Élén az évről-évre, rendszerint Szent György napján, választott bíró állott, A birőválasztás a sarkalatos városi kiváltságok egyike" volt, ezért a megválasztott biró megerősítésre általában nem szorult, A városi jogok megkívánták, hogy a megválasztandó sze­mély állandóan megtelepedett, birtokos és becsületes polgár, eset­leg tanácsosságot viselt személy legyen, Német városaink kikö­tötték a német származást is; helyenként /pl. Kolozsvárt/ éven­ként felváltva választottak, magyar és német birőt, A város elöl­járójával együtt, ugyancsak évenként választott a polgárság es­ küdt polgárokat., rendszerint ^tizenkettőt, a vegyes lakosságú vá­rosokban megszabott nemzetiségi arányszám szerintA biró es az esküdtek együttesen tették a magisztrátust, a városi tanácsot, mely eskütétel után mind az igazgatási, mind a birói hatalmat gyakorolta, A városbiró vagy főbíró /iudex supremus / mellett a nagyobb városokban birói funkciót., látott még el a kisebb adós-

Next

/
Thumbnails
Contents