12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.
II. rész A magyar feudális jog fő vonásai - A) Magánjog
A jogrendsz-er tudatos tagolását először a "burzsoá jogtipus valósította meg. De az alapvető tagolás visszanyúlik a római jogra: ez a közjog és magánjog megkülönböztetése * A polgári jogtudomány hagyományos felfogása szerint a közjog az államhatalom szervezetét és szerveinek eljárási rendjét, a magánjog a magánéletviszonyok jogi rendjét határozza meg* A disztinkció alapja már Ulpianus óta a közérdek és a magénérdeke Ez a tagolás megfelelt a kapitalizmusnak., mert a magánjogi jellegű jogágakban /vagyonjog, családjog, örökösödési jog, kereskedelmi és váltójog/ szabadabb mozgást engedett a kizsákmányoló tevékenységnek; est fejezte ki a disz po zitiv szabál yok túltengése is a magánjogban, amelyektől a felek "szabad" megegyezéssel eltérhettek* A közjogban és a hasonló jellegű jogágakban viszont ? melyek az uralkodó osztály politikai rendszerét védelmezték / alkotmányjog, közigazgatási és pénzügyi jog, büntetőjog, eljárási jogok/ túlnyomóan kötelező, egyezkederssel meg nem változtatható kógens szabályok foglaltak h.lyet, Minthogy a szocializmus a közérdek és magánérdek dialektikus egységét vallja, a közjog - magánjog megkülönböztetését is elveti, s a jogrendszert a valóságos társadalmi viszonyok szerint tagolja, II. rész. A MAGYAR FEUDÁLIS JOG |Ő VONÁSAI g A. MAGÁNJOG A magyar feudális magánjog rendi j og, vagyis a nyilt jogegyenlőtlenség fejeződik ki benne. Más-más jogszabályok uralma alatt él a papság, nemesség; polgárság és jobbágyság, még a különböző rendek jogintézmény eiben megnyilatkozó hasonlóságuk ellenére is. Ezért a jogtörténeti fejlődéshez hiven - a jogforrások után - külön kéli foglalkoznunk a nemesi, a polgári és a j obbágy-magányj oggal. Jogfor rások . 1. A XVIII-XIX. században a legfontosabb forrás - a régebbi századokkal ellentétben - a törvény #i A király és a társa-
