12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.

II. rész A magyar feudális jog fő vonásai - A) Magánjog

dalom kiváltságos rétegei /rendek/ kompromisszumát a jogalkotás tekintetében a Hármaskönyv fejezte ki. Tanítása szerint a király egymaga nem alkothat törvényt /decretum/, hanem meg kel?, kérdeznie a nemzetet, tetszik-e neki a javaslat; v-gy pedig a nemzet határoz el valamit, és ezt a király elé terjeszti

s Minthogy az ő jóváhagyása nélkül nem válhatnék törvénnyé, a kész határozatot az uralkodó, vagy az ország végzem énjéének nevs^ik* /Hk«II

c

,3,/ A "nemzet" itt a rendeket, elsősorban a nemességet a populus Werbőcziarms-t jelenti, Ettől kezdve a törvények 1635:XYIII,, 1715:III.tc,/ csak a Hk

# tételét ismételték: a törvény a király és a "nemzet" egyetértő akarata, A "nemzet" akarata az országgyűlésen nyilatkozik mag, tehát a törvényalkotás is az országgyűlés és a király együttes működése* A törvényhozás rendszeres működése, a kéziratos törvényszövegek eltérései, s az ebből származó bizonytalanság már a^ XVI, században szükségessé tették t

örvénygyűjtemény kiadását

c 1584-ben jelent meg Mossóczy Zakariás és Telegdy Miklós püspökök magánmunkálata,, mely később a Corpus Juris Hunkáric

i nevet kaptao Második kiadása felvette a Hármaskönyvet is, bár ez nem törvény, A XVIII. században Szegedi János jogtanár kiadása a régebbi törvényeket szakaszokra /§/ osztotta, A későbbi törvényekkel kiegészülve utoljára 1844-ben jelent meg a CJH három kötetben* Bár sohasem jutott hivatalos jelleghez, a gyakorlat hibáival és hiányaival együtt kötelezőnek és lezártnak ^corpaiB clausum/ tekintette, A belőle kimaradt fontos decrétumokat K

ovachich Márton György és fia tették közzé a XVIIlAlXcszázad fordulóján* A CJH régebbi kiadásai a törvényeken kivül még sok más

4 jogi vonatkozású anyagot is tartalmaznak,, • 2, A szokásj

og még a késői feudalizmusban is jelentős forrás. A törvénytől abban különbözik, hogy az uralkodóosztályok akarata nem kifejezetten, hanem "hallgatólag", tehát magatartásuk utján nyilatkozik meg, A szokásjog elméi tét a Hármaskör;yv fejtette ki; ^szerint törvénymagyarázó, törvénypótló és törvényrontó hatálya van, az utóbbinál fogva az országos szokásjog lerontja az ellenkező előbbi törvény hatályát.