12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.

III. rész A magyar burzsoá jog fő vonásai - B) Büntetőjog

Jogforrás^ 2. A büntetőjog forrásai között kiemelkedő szerep jut a t

örvénynek. Az 1845-1 magyar büntetőtörvényjavaslat félretétcrle után a polgári forradalom nem alkotott b.aatetőkodcxet. Az abszolutizmus az 18o3-i osztrák >tk,t léptette életbe, najd 186o után az Országbírói Értekezlet visszaáilitotta a birói önkénynek tág teret nyitó régi magyar büntetőjogot , de a rendi különbségek nélkül, A jogbizonytalanságban mindössze Pauler Tivadar Büntetőjogtan c, tankönyve /186V nyújtott eligazítást a bíróságoknak. A kiegyezés után megÍELdult a kodifikáoió munkája Gsemegi Károly vezetésével. Ennek eredményeként vált törvénnyé a részben ma is hatályos 1878;V

. tc

e

, a Btk. 1üntetŐtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről/ az 1879:XI.tc,

t a Kbtk. /

Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról/, és az ezeket I880. szeptember 1-vel életbe léptető külön törvény /I880 rXXXVI-I. t c. /. A B

tk. -/

mn»Csemegi kódex/ színvonala nnm éri el az 134-3i javaslatét. Elméleti alapja a dogmatikus büntetőjogi iskola felfogása, mely a bűncselekményt elvont jogi jelenségnek te-kinti, és nem méltatja kellő figyelemre a tettes egyéniségét. Erősen felhasználja a nyugati burzsoá kódexeket, de nem mindig tudja rendelkezéseiket egységbe olvasztani. Fenntartja a halálbüntetést, a többi büntetéseknek megszabja alsó és felső határát is. Pontosan kidolgozza az egyes bűncselekmények törvényi tényállását, s ezzel gátat vet a birói önkénynek, de egyben meglehetősen nehézkedsé, bonyolulttá is teszi a szöveg get. Tartalmilag a burzsoázia érdekeit védelmezi, a kapitalizmus gazdasági alapját szolgálja. Az uralkodó osztály tagjainak szokásos bűncselekményeit nemcsak enyhébben, de külön "tisztes* büntetési nemmel /államfogház/ is bünteti, A Csemegi-kódex hiányosságai folytán számos bűncselekmény tekintetében külön törvényt alkottak /melléktörvények/, és megindult az egész törvény revizrójánaic munkája is. Nagyobb területet* érintett az I, és a II,Büntetőnovella /19o8:XXXVI, 1928:X*tc

t-/, Fontosabb melléktörvényeket alkottak 1913-14-ben /a közveszé^es