12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.
III. rész A magyar burzsoá jog fő vonásai - B) Büntetőjog
- 84 munkakerülőkről, a sajtóról, a hatóságok és becsület védelméről/, 192o-ban /az árdrágitó visszaélésekről, az adócsalásról/ és 1921-ben /az állami és társadalmi rend védelméről/, az utóbbit egyenesen a kommunista és haladó mozgalmak letörésére* Ezeken kivül -a jogszabályok egész sora tartalmazott büntető rendelkezéseket. A szokásjog a Btk. szerint nem jogforrás, de a birói gyakorlat utján mégis érvényesült, A rendel et bűntettre és vétségre nézve csak végrehajtó és értelmező* szerephez jutott, de kihágást rendelet is állapithatott meg ö Általános rész 3 a A büncselekmény fogaImának hatalmas irodalma van. A Btk e l.§-a formális meghatározást ad, m?ly az osztálytartalomról semmit sem mond: "Büntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánít." A § második mondata igy szól: "Bűntett vagy vétség miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint amelyet arra, elkövetése előtt a törvény megállapított." Ezek a szabályok két alkotmányjogi elvet iktatnak törvénybe, melyeket a francia felvilágosodás hirdetett meg elsőnek: nullum crimen sine lege, vagyis büntetést csak törvényes rendelkezés megsértéséért lehet kiszabni, és nulla poena sine lege. vagyis csak törvényben meghatározott büntetési nemet lehet alkalmazni. Ezek az elvek nagy haladást jelentettek az absolutizmus önkényével szemben, de a bűncselekmény lényegét nem határozták meg, és a tényleges egyenlőtlenséget, a dolgozók kizsákmányolását korántsem tették lehetetlenné. A burzsoá büntetőjogi elmélet e formális meghatározáson túlmenve a bűncselekmény következő elemeit - kivánta meg: tényálladékszerüség, jogellenesség és bűnösség, a/ Tényálladék /mai szóhasználatunk szerint törvényi -tényállás/-valamely bűncselekmény ismérveinek az összesége. /Pl.a Btk.333«§-a értelméhoíi: "Aki idegen ingó dolgot másnak birtokából vagy birlalatábc^L annak beleegyezése nélkül azon célbél vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa; lopást követ el." Ezeknek az elemeknek összessége a lopás tényálladéka; lopásért osak azt lehet megbüntetni, akinek cselekménye - a konkrét tényállás - valameny-