12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.

III. rész A magyar burzsoá jog fő vonásai - B) Büntetőjog

- 84 ­munkakerülőkről, a sajtóról, a hatóságok és becsület védelmé­ről/, 192o-ban /az árdrágitó visszaélésekről, az adócsalásról/ és 1921-ben /az állami és társadalmi rend védelméről/, az utób­bit egyenesen a kommunista és haladó mozgalmak letörésére* Eze­ken kivül -a jogszabályok egész sora tartalmazott büntető rendel­kezéseket. A szokásjog a Btk. szerint nem jogforrás, de a birói gya­korlat utján mégis érvényesült, A rendel et bűntettre és vétség­re nézve csak végrehajtó és értelmező* szerephez jutott, de ki­hágást rendelet is állapithatott meg ö Általános rész 3 a A büncselekmény fogaImának hatalmas irodalma van. A Btk e l.§-a formális meghatározást ad, m?ly az osztálytartalomról sem­mit sem mond: "Büntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánít." A § második mondata igy szól: "Bűntett vagy vétség miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint amelyet arra, elkövetése előtt a törvény meg­állapított." Ezek a szabályok két alkotmányjogi elvet iktatnak törvénybe, melyeket a francia felvilágosodás hirdetett meg el­sőnek: nullum crimen sine lege, vagyis büntetést csak törvényes rendelkezés megsértéséért lehet kiszabni, és nulla poena sine lege. vagyis csak törvényben meghatározott büntetési nemet le­het alkalmazni. Ezek az elvek nagy haladást jelentettek az ab­solutizmus önkényével szemben, de a bűncselekmény lényegét nem határozták meg, és a tényleges egyenlőtlenséget, a dolgozók ki­zsákmányolását korántsem tették lehetetlenné. A burzsoá büntetőjogi elmélet e formális meghatározáson túlmenve a bűncselekmény következő elemeit - kivánta meg: tény­álladékszerüség, jogellenesség és bűnösség, a/ Tényálladék /mai szóhasználatunk szerint törvényi -tényállás/-valamely bűncse­lekmény ismérveinek az összesége. /Pl.a Btk.333«§-a értelméhoíi: "Aki idegen ingó dolgot másnak birtokából vagy birlalatábc^L annak beleegyezése nélkül azon célbél vesz el, hogy azt jog­talanul eltulajdonítsa; lopást követ el." Ezeknek az elemeknek összessége a lopás tényálladéka; lopásért osak azt lehet meg­büntetni, akinek cselekménye - a konkrét tényállás - valameny-

Next

/
Thumbnails
Contents