12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.
II. rész A magyar feudális jog fő vonásai - A) Magánjog
költözői] szabályozását, özek padig statútumaikban sorra megtiltották, a török kiűzése után törvények próbáltak gát átvetni a visszafoglalt területekre való áramlásnak is /".?-.;• í CI t 1723:VI.tc./ ;:ária Terézia Urbáriuma /1?S7 /részletesen rendezte ugyan a földesúr és a jobbágy viszonyát, de lén ebében az addig fennállott helyzet regzitésére törekedett. \ szabad költözés Jogát II.József l?05-i pátense adta vissza a jobbágynak, ugyanakkor megadta neki a lehetőséget, hogy eázrrüv. sságet tanuljon, értelmiségi pályára lépjen, .eltörölte a jobbágyfiuk és lányok udvari szolgálatra való berendoléeét is. Az 1048-ig hozott törvények a jobbágy költözését továbbra is a tartozások rendezéséhez és /18jfö*»ig/ a földosur engedélyéhez kötötték:, az 18o2:XX,tc, mindössze azzal bevitette személyi jogait, hogy földesura közbejötte nélkül ia indíthatott pert, A jobbágy tehát földesúri a lativá ló volt. <ágyes csoportjainak személyi állapotában történtek bizonyos könnyítések /kontraktuálisták, cenzualisták, taksáeok, libertinusok, exeiaptusok, mezővárosiak stb./ f de- lényegében 1848-ig ura joghatósága alá tartozott, .sanek, következtében a jeblw ágyi jog á llás n-: g szorzó;; ét sem szabályozták ka lön \ az uj jobbágy betagadása a földesúrtól és /bizonyos mértékig/ a községtől függött, az idegenek befogadását Arg;/azeril honfiúsitás/ az emiitett hatóságok végezték azzal, hogy letelepedésüket megengedték, A jobbágyi kötelékbe lépés a jobbágy-ingatlan megszerzésével a legszorosabb kapcsolatban állott, a jobbágyi jogállást szerezték meg természeteson a jobbágyatya törvényes és jobbágyanya házasságon kivüli gyermekeid 27, 1 káza oságl t ekintetében a jobbágyság is egyházi szab'lyozás ós bíráskodás alatt állott* gmelett a folcesurak ós m -zóvárosok is beleszóltak családi életébe, \ télies jobbágy házassásköbé vét a terhek viselésének biztosítására elrendelték és büntetéssel is kikény 3z-e/ ; itették, mihelyt a legény nősülésre alkalmas korát elérte, \ zsellérek házasságát viszont egyrészt bizonyos anyagi ere feltételéhez kötet ték, hogy a nincstelen családját ne lopásbél tartsa élj másrészt csak akkor engedték meg, ha a jobbágyiégény és leáüy