12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.
II. rész A magyar feudális jog fő vonásai - A) Magánjog
bizonyos számú évet szolgált a földesúr udvarában,, Minthogy katonának a nőtleneket vitték el, a korai házasságkötés a jobbágyok érdekében állott, a földesurak viszont ragaszkodtak a megfelelő kor betöltéséhez. r * Továbbá-szabályózták a lakodalomra forditható költség maximumát is. ^ z atyai hatalom terjedelme a jobbágyságnál sem tért el a többi rendekétől. Az asszony is férje hatalma alá került, köteles volt férjét tisztelni, vele együtt élni, a házmunkát ellátni. Ha a jobbágy-nagycsalád "egy kenyéren" maradt, tehát nem osztozott meg, az atyai hatalom a nagycsaládfőt illette; ha viszont az Özvegy kezelte a gazdaságot, őt illette meg a szülői hatalom. Az engedetlen asszonyt, gyermeket, de túlságosan fenyitó* atyát is bottal, áristómmal, közmunkával szoritotta a földesúr /mezőváros/az együttélés szabályainak megtartására; a férjét elhagyó asszonyt az uriszék erőszakkal is visszakisértette férjéhez. A gyámot a jobbágy jelölhette ki kiskorú árvái számára; ilyen rendelkezés hiján a földesúr rendelt gondviselőt. A gyám vagy gondnok leltár mellett vette át a hagyatékot, és az urnák kellett róla számot adnia* A leltár készítésében az uraság kiküldöttje, a biró és az esküdtek működtek közre. A XIX. században a kiskorú vagyonát - a városi gyakorlathoz hasonlóan - elárverezték, és a befolyt pénzt az "uradalmi árvatárba", árvakass^zába helyezték el* Az árvakassza rendszerint kiadta a pénzt kamatra a jobbágyoknak* A kiskorú fiúgyermek még akkor sem hagyhatta el az uradalmat, ha anyja elköltözött; nagykorúságakor átvette atyja telkét, ha pedig előbb elhalt, ez a földesúrra szállott. 23 f A tulajdonjog a jobbágyot nem illette meg olyan értelemben, mint a nemest vagy akár a polgárt« Werbőczy a jobbágybirtok öröklési szabályai után ezt a - dogmává lett tételt mondotta ki; "Ezen nem azt kell érteni, hogy a paraszt által valakinek hagyott vagy eladott haeredltast a
