12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.

II. rész A magyar feudális jog fő vonásai - A) Magánjog

a xi6 az eljegyzés* vagy a házasságkötés alkalmiból férjétől vagy szüleitől kapott. Ezt a nő a házasság folyamán birtokolta és szabadon rendelkezett vele5 halálával Örököseire szállt

0 A hozomány /

allatára/ viszont általában minden ve gyón, amelyet a nő hoz a házhoz:, rendszerint az osztálynál a nőnek j irtott ősi jó* szág, melyet férjének átadott. !%t a házasság tartama alatt közösen használták, a nő halálával pedig atyjafiaira szállott visz-, sza

f Közszerzeményben /coacquisita coniuguni/ a nemes no csak akkor részesedett, hsr neve a szerzőlevélbe /adománylóvé3örökvalláB/-be volt irva, 16, i£ nemesi birtbk öröklési jogát az ősiség intézménye irárryitotta. Szabályként végrendelet nélkül történt a vagyon átszállása /törvényes öröklés/, ;sak kivételesen Végrendelet alapján, Itt is lényeges kérdés volt, ősi-e a vag^^on va$er szerzemény. Az ősiben alapglvnek számított, hogy az atyai vagyon az atya rokonaira, az anyai az anya rokonaira száll ^isszsr, ha nincsenek leszármazók /paterna paternis, materna maternis/

e Először ui

e a lemenők, utánuk a felmenők, végül az oldalági rokonok örökölték, A lemenők öröklése /leszálló Örökség/

: elsősorban az örökhagyó törvényes gyermekei jöttek sorra, mégpedig az édestestvérek mindkét szülő után, féltestvérek osak saját szülőjük után.. Csak a fiág örökölt általában az adománybirtokban /kivéve

7 ha az adománylevél mindkét ágra szólt, vagy vegyes adományban/ és f a könyvek, oklevelek, a pecsétgyűrű és a f ~gyverek tekintetében* A nők egyenlő részben örököltek a fiukkal a vásárolt birtokban /ka a szerző nem korlátozta a fiágra/, az anyai vagyonban, s az ingóságokban /ilyennek számito\>t a zálogjogon és a vérdij fejében birt jószág is/« Első izen "per capita" Örököltek, te-hát az ösz szes gyermekek / vagy csak fiuk/ egyenlően oszt óztak t

. A további izeken "per stirpes", törzsenként: az unokák együttesen kaptak annyit, amennyit elhalt atyjuk kapott volna

0 A f

elsz

álló örökség akkor állott be, ha lemenők nem voltak, de még éltek olyan felmea nők, akik az ősi birtokban a vérrokonság, a szerzettben pedig a kölcsönösség alapján örökölhettek. Amint az atya nem tagadhatta ki fiait, a fiuk sem atyjukat, de a fiuszerezte adománybirtok nem szállhatott a felmenőkre. Az öröklés rendje a rokonság" fokának felelt meg: a közelebbi-felmenők kizárták a távolabbiakat

? a szülők a nagyszülőket stb. Az ősi birtokban csak az-az ág örö költ, amelyről a j6szág származott /paterna paternis/* Az oldalig "