12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.
II. rész A magyar feudális jog fő vonásai - A) Magánjog
ági öröklés .'"kor következett jDe_, ha nem voltak lemenők ; Ben fölaenolc, k& 6 ... jószág a.vér- és jogközösség alapján szállt át az osztályosokra, t e i„ha mindkét kellék egyszerre volt meg "••ennük^ A közelebbi és később osztozott rokonok megelőzték a távolabbi és korábban osztozott atyafiakat. Az atyafiak öröklési joga nem évült el,, végül oldalágiak hijján az urafogyott jószágot a király foglalta el, még ha nem is volt bizonyítható, hogy adománybirtok /caducitasA A végrendelet inkább kivételnek számitott az ősiség rendszerében. Nemes ember csak ingóiról és szerzett ingatlanairól tehetett végrendeletet e A végrendelkezés módját a középkorban a római jognak az egyház-közvetitette szabályai határozták meg, s a szentszékek Ítélkeztek a végrendelet tárgyában 0 A világi jogban először az 1715• XXVII,tc«rendezte s megkívánta, hogy hiteleshely vagy tanuk előtt történjék. Hitelesek voltak ebből a szempontból a kancellária, az ország nagybirái és itéiőmestereik, a káptalanok és konventeka megye kiküldöttei,, A szóban tett végrendeletről ezek jegyzőkönyvet vettek fel) ezt levéltárukban elhelyezték és csak a végrendelkező halála után hirdették ki. Ha a végrendelet tanuk előtt történt 9 öt felkért nemes tanú együttes jelenlétté volt szükséges?, a testamentumot a rendelkezőnek és a tanulóiak alá kellett irni és megpecsételni* Toldalék- vagy részintézkedésnél /codicillus/ elég volt három tanú is, kegyes hagyományok céljára, a gyermekek javára, háború Végy járvány idején pedig a végrendelkező sajátkozüleg irt és aláirt^ vagy két tanú előtt kijelentett végakaratát is érvényesnek -"bekintették /kiváltságos végrendelet/. 17? A hitbízománv, a XVII. században terjedt el nálunk. Fogalma szerint el nem idegeníthető, fel nem osztható és meghatározott öröklési rendnek alávetett vagyon, de ezt a rendet nem az ősiség általános szabálya; hanem az alapító ak rata határozza meg„ Az intézmény neve /fideicommissum/ római jogi, eredete Spanyolországba vezet vissza, Hozzánk az osztrák örökös tartományokból került, a Habsburgok segítségével kik megbízható katolikus hiveik családi vagyonát kívánták
