12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.

II. rész A magyar feudális jog fő vonásai - A) Magánjog

bírtoko-s rendelkezési joga az utódok érdekében erősen korlátozva van. Az ősi birtokot a lehetőség szerint épen kell*itt megőrizni,-hogy az uri család fenntartására örök időkre biztosítva legyen. Ezért elidegenítésének csak akkor volt helye, ha' elkerülhetetlen szükség parancsolta, vagy helyette jobbat, ill

<; legalább egyenlő értékűt kaphatott a birtokos*,Az ősi vagyon forgalmánál:: korlátozását, s az alapjául szolgáló közösségi tulajdoni rendszert ősiségnek nevezzük* Az ősiség tehát nem az egyén, hanem a kö=""séig érdekében kötötte meg a nemesi ingatlannal való rendelkezést. Régi jogászaink sz érint az Ősi birtokban jogosultak között a származás és a jog közössége állott főnn

? mégpedig mindkettő együttesen /communio sanquinis

? communio iuris/, A származás és a jog közössége a jogosultak kettős körét -fogta át: az "osztatlan családot" és az "osztályos atyafiakat," Az osztatlan család tagjai a szülők és gyermekek, vagy a szülők halála után továbbra is egy kenyéren élő testvérek, és esetleg további leszármazóik, házastársaik is, kik együtt élnek és közös haszonra gazdálkodnak. Az osztatlan család valamennyi tagja egyformán jogosult az ősi birtokban* A családfő nem rendelkezhetik vele korlátlanul,- hanem csak a nagycsalád összes felnőtt tagjainak beleegyezésével* Az osztatlan atyafiaknak az "osztály" megtörténte előtt mind a-hasznot, mind a kárt egyenlően kell vi~ selniök és elszenvedniük, Az atya és f

iu jogviszonya gyökeresen eltérő a polgári jogtól. Nem ugy állanak ők szemben, mint tulajdonos és várományos, hanem mint társtulajdonosok, kik közül az egyiknek feladata a vagyon kezelése, de nem tehet meg mindent a másik beleegyezése nélkül* Az atya fiát és a fiu atyját a fíármaskönyvben pontosan felsorolt esetekben S^^^^^I^^^W^^^I^^ ti

, a fiu elsősorban akkor, ha az atya jószágait pazarolja, ne*a szükségből elidegeníti, erre törekszik

9 vagy akár csak kellően meg nem műveli. Az ilyen kényszerű osztozás esetében az atyának még- szerzeményeit is meg kell osztania fiával, mert "a természeti jog szerint" egymás részére szereznek*! Az atya és fiai között fennállott vagyonközösség az atya halála után is fennmaradhat, ha a tes

tvérek közös háztartásban ki-