12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.

II. rész A magyar feudális jog fő vonásai - A) Magánjog

vannak élni, libben az osztatlan családban az összes férfi családtagok kollektív tulajdona érvényesül, A családfő helyét a £eg idősebb fiu tölti- be

¥ de nem rendelkezhetik szabadon és az ifjabb testvérek kárára. Minden jogügyletnél ki kell kérnie az összes fivérek beleegyezését, és a szerződésben kifejezettöli biztosítania kell, hogy rendelkezését az egész osztatlan közösség nevében teszi* Ezt a kijelentést, amelyet egyébként a fiai nevében eljáró atyának is meg kellett tennie, a "teher vállalásának" nevezték, A vagyonközősségnek ez a rendszere azonban wemc^ak az osztatlan család tagjainak biztositott beleszólást az ősi jószág sorsába, hanem az osztályos atyafiaknak /fratres condivisionalos/ is. Ilyenek azok, akik már nem élnek egy háztartásban, de még számontartják~a közös leszármazást és a valamikor fennállott o irtokközösséget. Ezek a mindenkori tulajdonosnak "atyafiai", mert őseik annak ősével valamikor közösen birtokoltak egy jószágot

9 és Valamikor megosztoztak benne. Az ősi vagyonnak először a családi osztatlanság tagjai kezén kell maradnia, s csak akkor jut a tágabb körre, ha a szűkebb kör tagjai mind elhaltak. Az osztályos atyafiak megkérdezése nélkül nem lehet az ősi birtokkal érvényesen rendelkezni, hanem az eladás vagy elzálogosítás előtt az ősi jószágét valamennyiüknek aorra fel kell ajánlani, hogy nem akarja-e a vételár ill. a zá&ogösszeg lefizetésével magához váltani? Ha ez a megkinálás /

admonitio, praemonit

io/ elmaradt, az osztályosok az ügyletet megtámadhatják, £s a birtokot közbec-vü áron, a forgalmi értéknél jóval alacsonyabb Össz:gen magukhoz vállthatják, A családi osztatlanság az újkorban az^árutermelés és pénzgazdálkodás kifejlődésével bomlásnak indult

, A fiuk házasságuk után rendszerint kiválltak a családir közösségből, a nőtlen fiuk inkább megmaradtak atyjukkal együtt, A testvéri osztatlanságról még XVTII, századi törvényeink is szólnak. Ennek elsősorban azok vették hasznát, akik a közös vagyont tékozolták, mások szerzeményeiből élősködtek*, ezért a törvények az osztatlanság idejében szerzett vagyonra csak az igazi testvérek igényét hagyták meg,