12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.
II. rész A magyar feudális jog fő vonásai - A) Magánjog
A magyar jogi praescriptio lényeg') "bizonyos törvényesen megállapított idő ffielitee ós a bék és birto klág c A római jogban megkívánt í~t 11 ékekre /jóhiszeműség és torvényea jogoÍEí/ r< lünk nem volt szüksége Az eltöltendő ido a királyi javakban 3 OO az egyháziakban 4o. ? a nomesiékben 32 § er jobbágyiakban 1? év ? a polgáriakban egy év és egy nap,. / A Hk,, a két utóbbi1 : ielcserélte, pedig a rövidebb elévülés felél meg az áruforgalom követelményeinek s igy a városi jognak* /Békés az a birtoklás, melyet nem szakítottak meg sem tettel / a benne ülő kiűzésével/ ? sem jogi lépéssel, /ellentmondássál, eltiltással vagy keresetbeadásával./ Az ilyen megszakítás, megszüntétbe az edd .< elbirtoklást s az akadály elmultával elölről kellett kezdeni^ Ügyes esetekben azonban a jog szerint az elévülés esek n yugodott /praescriptio dormit/, tehát az akadály elmultával az előtte eltelt idő beszámított« A nyugvás mindig azzal állott összefüggésben, hogy az s aki ellen az időmúlás hatott-, nem voltképes érdekeit megvédeni /agere non valenti non currit praescriptio/, igy háborm idején, amikor az országgyűlés külön megállapította az-elévülés nyugvás! idejét,, hadifogság esetén-kiskorú ellen stb* A jogutód foly tatta az előd elbirtoklását 9 Osztályos atyafiak Öröklési jogára, hitbér és leánynegyed fizetősére, végül zálogos birtokokra és határjelekre nézve nem volt ha • l ye elévülésnek . & neme si tulajdonjog a római jogi és a burzsoá tulajdonjogtól elsősorban abban különbözik, hogy több szempontból korlátozott. legfontosabb korlátai a családtagok és az atyafiak beleszólása a vele való rendelkezésbe, és a sl királyi jog", melynek alapján az uralkodó a magvaszakadt nemesek-és a hűtlenek birtokait magához vonta, és újra eladományozta 0 Eszerint a nemesi tulajdonjog tárgyalásánál az ősi seggei és az adomáriyrendszerrel kell bővebben foglalkoznunk„ Az ősi ség intézményének alapja az jősi.JÍójszág^ melyet valaki nemző elődeitől törvényes öröklés utján kapott. Az ősi jószág n nem azé, aki bírja, hanem az egész nemzetségé, mégpedig nemcsak az ceLőké, hanem a jövendő maradékoké is*" /Frank,/ Családi ill. nemzetségi vagyon tehát ? amelyben a mindenkori
