12. A magyar feudális és burzsoá magánjog és büntetőjog elemei. Összeáll. Bónis György. Bp. 1959. LOK 89 p.
II. rész A magyar feudális jog fő vonásai - A) Magánjog
J 0 Mint "irott 1 * szokás jog" /ált kötelező jogforrássá Werb5oz;v__ Hármaskönyve, melyet a ZVIII-XIX, század folyamán is unalomig idéztek, bibliaként tiszteltek és betéve tanultak hazánkban* Azok a törekvések, amelyek kétségtelen hiányainak pótlására történtek, általános közönybe fulladtak. A Habsburg-dinasztia és a magyar uralkodó osztály érdekellentétein bukott meg a_ Négyes könyv /Quadripartitum* 1553/ törvénybe iktatása\ a dinasztiával kompromisszumra lépő nemesség érdektelensége tette félre az Uj_ Hármaskönyvet /Kovom Tripartitum, i?Í9/ e Az országos szokásjogot elsősorban a felsőbíróságok ité'le* tei fejlesztették tovább. Az 1723 éta rendszeresen működő hétszemélyes és királyi tábla Ítéletei mar a XVIII, század közepe tájára áttekinthetetlen tömeggé gyarapodtak, Mária Terézia utasítására a Hiczky hétszemélynök elnöklete alatt működő három tagu bizottság törvényelőkészitéa céljából összegyűjtötte a két tábla /együtt: a Kúria/ döntvényeit és elvi jellegű Ítéleteit* A gyűjtemény a bizottság által az élére beiktatott útmutatótól /plánum/ kapta Plánum Tabulare nevét. Megérősitése azonban az államtanácsokon kialakult véleménykülönbségek miatt elmaradt t csak 18oo-bam jelent meg nyomtatásban,, Közel ezer döntvényt és Ítéletet tartalmaz, eljárásjogi és anyagi jogi részre oszliko A későbbi döntvényeket Molnár István magánmunkálata tette közkinccsé /1829/, A Plánum jelentősen előre vitte a feudális jogrendszer kiépítését, de nemesi osztály szemlélete- meg is merevítette a rendszert, és gátjává lett a haladásnak© 3* Mig az országos szokásjog és a törvény hatálya az egész országra kiterjed, a privil rum és a statútum-egyesekre. vagy meghatározott területekre érvényes jogforrásoké A privl" 'gium eredetileg a királynak ünnepélyes alakban kiadott oklevelét jelentette, de mivel ilyenbe csak befejezett jogi aktust foglaltak csakhamar "kiváltság" értelmet vett fel. A rendiség kialakulásával az egyeseknek juttatott előjogok az egész rend tagjainak '.' kiváltságaivá lettek. Ilyen módon váltak a szokásjog fejlesztőivé a privilégiumok, A XVIII, században - a régebbi helyzettőleltérően - nem ellenkezhettek a törvénnyel vagy az országos szokásjoggal.