7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - E) Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata (1849-1867)

volt ugyan a minisztertanácsnak s mint ilyen résztvett annak tanácskozásain, ha azokon Magyarországot is érintő ügyeiéről volt szó.A kancellária a minisztériumokkal és más központi hatóságokkal mellérendelt viszonyban állott és azokkal jegyzékváltás, ill. átiratok formájában levelezett. A magyarországi közigazgatási ós törvénykezési hatóságok a kancellária alárendeltségében voltak, esekkel rendeleti uton érintkezett. A kancellária területi illetékessége a történeti Magyarországra terjedt ki, Erdély és Horvát-Szlavonország nélkül, tehát magába foglalta az országtól 1849-ben elcsatolt Kraszna,Középszolnok és Zaránd megyéket s a Kővárvidéket, valamint az un. Szerb-Vajdaságot és Nemesi-Bánságot is* Ugyancsak visszacsatolták 1861-ben az országhoz a Muraközt, amely 1849 óta Horvátországhoz tartozott. Szervezetileg a kancellária két főrészre tagozódott: az elnökségre és a kancellária plónumát kitevő tanácsra,

v A tanács mindenegyes tagja mellett egy-egy osztály alakult ki, az illető tanácsos referenciájába tartozó ügyek adminisztrálására. A kancellária visszaállításakor a helytartótanács és kir* bíróságok korábbi törvényes hatáskörét és a városok és megyék önkormányzatát is visszaállították, a közigazgatási bíráskodás vezetését pedig az országbíróra bízták, igy a kancelláriához csak azok az ügyek kerültek, amelyek mindig az uralkodó közvetlen döntése alá bocsáttattak, vagy a kancelláriára történt átruházás folytán annak hatáskörébe tartoztak. 1861 novemberében azonban a megyei ós városi szervek intézkedési jogát újból megnyirbálták s azt kisebbrószben a helytartótanácsra, nagyobbrészben a kancelláriára ruházták át. így a visszaállított kancellária működése as 1848 előttihez viszonyítva ssélesebbkörü volt. Teljes egészükben a kancelláriára hárultak a volt cs. kir. igazságügyminisztérium teendői, a törvényszékek szervezése ós állandó ellenőrzése, valamint a torvények magyarázata, as ideiglenes tőrvények szükségessé vált javításáról való tárgyalások. A kancelláriának volt fenntartva a politikai közigazgatásnak, a közigazgatási bíráskodásnak, a kultussügyeknelc, a közoktatásnak legfőbb irányítása, a £öldtehermentesitóssel, adóüggyel, kereskedelemnél, közlekedésüggyel, nyilvános intézetékkel összefüggő kérdésekben a felsőfokú döntés. Végül alsóbb hatóságok döntései ellen benyújtott fellebbezéseket neki kellett elintéznie, ami főképpen úrbéri, -ipar- és privilégium ügyekben fordult elő igen nagy számban. A visszaállított M

m, kir, helytartótanács" élén kezdet- > ben Ma.jláth György állt, majd as 1861. évi események következtében ő .lemondván, az uralkodó nov*3-án gróf Üpálffy Móric altábornagyot m. kir* helytartóvá nevezte ki.Pilffy a katonai önkényuralom szellemében vésette a helytartótanács elnökségét >