7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.
I. rész Magyarország - E) Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata (1849-1867)
egóason 1S65# július 18-ig, amikor - a politikai helyzet megváltozása, ai u&. provizórium rendszerének bukása kövotkoztáb©a - fereme József visszahívta * &r» goaayoy Mit a holytartótaaács volt ©Itaolúielyettéaát aaveat© ki főtáraokmosteraek, a a k#lytartáta»áoÉ olaite^m^fc. 43 álnokság működé aét a kiogyozés Után 18*7. máreius lö-vel ajBÜAtatti . aa. Jogkörét léayegéboa a feelttgymlalsstáriaM ©imlki hivatala vott© át. A •isőBáállitött helytartótanács és annak elnöki hivatala éleee&boa kiioail él egymást él mint a visszaállított kaaeollária éa asmak oliiikl irodája. A helytartótanács elnöksége, ási&tmgy aimt a régi nádori hivatal, elholyesés szempontjából £a elkülönült a helytartótanácstdl 0 átadásokat az Ágyekét tárgyalta, amelyek a helytartótanács elnökének ill.á hely** tartónak hatáskörébe tartoztak. A két hivatal közötti határvonal különösen Fálffy kinevezésével válik élessé, akinek hatáskörét réssietős utasítás irja.'korftl* 'A 'helytartótanács' mint olyan 1861 novemberében lényegileg megszűnt s esak aovében maradt a régi. Törvényes hatáskörét azonban a helyt art á különleges hatásköré korlátozta és testületi, tanácsi joliegét is elterSlták. Bttől kezdve a helytartó egymaga képviselte a vojsotogo alá.rendelt hatóságot. Soha a fent© s*abb -ügyeket -mmu tán la testület ilog tárgyalták, o taaáesfcosmáayek már aom- viselték magukon a régi kollegiális testület tanácsüléseinek bélyegét, A nolytartá egyébkent esek ritka eBetekben elnökölt maga az üléseken. A* iráayitást mégis 3?álffy gyakorolta* elnöki hivatala utjátt| f íS m személyéhez iatéaett, de a helytartótanácsnál tárgyal! folyamodványok közül a fontosabb akat betekintés vágott meg kellett neki küldeni* A visssaállitáskor a helytartótanács ügymenetét, ügykezelését ugyanazokra az alapokra foktették, amelyokon azok 1848 előtt nyugodtak. A* 58-es 4vekben hozott jogszabályok azonban, amelyek nagyréozo továbbra is hatályban maradt, tetemesen megnevelték a közigazgatás teendőit. A* uj hatóságra, különösen a foldtenermoatesltéssel, bányássattal, gazdászattal, közlekedéssel, ujoacozással a mát ügyökkel kapca©latban olyan terhek hárultak, amelyek az 1848 előtti helytartátamáesn^k csak kovás munkát adtak. Kzárt a hoXytartétsaácsot 1863ban aágy szakosztályra osztották, mindegyik.éléa egy elaókh©lyettőssel. Egy-egy szakosztály alá 5»f ügyosztály tartoaott. 1865 júniusában az uralkodő visszaállította a helytartótanács törvényes hatáskörét, röviddel ezután megszűnt ^álffy helytartói szereplése is. Bttől kezdve a fontosabb :fgyeket., újra a teljes taaáestlésbea tárgyalták mog, bár a ssakeastályreadsser gyakorlatilag hasanosnak bizonyult* Pálffy aanakidejéa a helytartótanács személyzetét le kicserélto. Mont ujabb személycserékre kertit sor, a centralista politika^hiveinak helyét újra magyar koazorvativok foglalták el r akik fá-jfieladatuknak a kiegyezés előkészítését tekintették* , A kiegyezés Magyarországon egy az ország függő helyzetét és elmaradottságát tükröző, abszolutista módon kormányzott államapparátust talált. Az országos kormányszékek működése - mint említettfk - szorosan aa 18? 8 előtti törvényeknek éa királyi utasít ásóknak telelt meg. A külügyeket, hadügyeket,
