7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - E) Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata (1849-1867)

összevonták az államszámvevőséget /Staatsbuchhaltuag/ és az országos építészeti igazgatőságot /Landes-Baubehörde/ is. Az összpontosított helytartóság életének tartama mindössze néhány hőnap volt. Ferenc József október 20-án Benedeket felmentette a magyarországi politikai közigazgatás vezetése és az országos hadi főparancsnoka ág vezetése alól és a lombard-velencei hadlfőparancsnolcság élére helyezte. Bt tői kezdve a helytartóság már csak ideiglenes jelleggel működött, addig, amig a m. kir. helytartótanácsot meg nem szervezték. 4. Az autonóm korszak és a Schmerling-nrovizórium /1860. okt.-1867* febr./ Az 1360. október 20-i királyi diploma - amely a magyar konzervatívok hozzájárulásával jött létre, amelyet azokban a nemzet nagy többsége, Deák Ferenccel az élen, visszautasított - oktroyált alkotmányt adván az országnak, újból óletrehivta azokat az 1848 előtti kormányhatóságokat, amelyeket annakidején a márciusi forradalom hatására feloszlattak. Bgy ugyancsak október 20-án kelt legfelsőbb elhatározás az újonnan felállítandó magyar közigazgatási és törvénykezési hatóságok belső szolgálatában és egymás-közötti érintkezésében a magyar nyelvet mint ügykezelési ós hivatalos nyelvet is visszaállította* S magyar nyelven és látszólag alkotmányos formák között működő, de a 48-as törvenycildcek figyelmen kivűl hagyásával létrejött hatóságok közül elsőnek a "m.kir. udv. kancelTária" alakult meg Bécsben. Ferenc József a diploma kiadásával egy-_ idejüleg br. Vay Miklóst főkancellárrá, Szőgyéni Lászlót másodkancellárrá nevezte ki. Vay röviddé^ ezután - az uralkodótól nyert felhatalmazás alapján - az áílamminisztóriumből, igazságügyminisztériumból ós legfelsőbb törvényszékről néhány magyar származású tisztviselőt vett át. Bzzel az abs2o3ut3sztikus kormányzattól örökölt személyzettel az «uj» kancellária megkezdte működését. Legelső feladata as uj magyar közigazgatási és törvénykezési hatóságok és hivatalok megszervezése volt. A magyar kancellária mint a magyarországi ügyek intézésé vei megbízott udvari politikai hatóság, a magyar törvények értelmében nem volt más szervnek alárendelve, s közvetlenül az uralkodótól függött. Ferenc József rendelkezése folytán azonban a magyar kancellár ill. kancellária felterjesztései az uralkodóhoz & minisztertanács, ill. az államtanács visszaállítása után ez utóbbinak kezein mentek keresztül s azok elnökének kézjegyével ellátva kerültek hozzá;'s ugyanazon az uton kerültek vissza: a legfelsőbb elhatározást a minisztertanács ill. államtanács elnöke ellenjegyezte. A magyar kancellár tagj