7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - E) Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata (1849-1867)

tatás működésbe lápján ás biztositva legyen a polgári Jcesigas* gatás Aludom ágának fennakadás nélküli gyakorlása* A törvényhatéságok a királyi biztosok utján érintkeztek az Ideiglenes Közigazgatással* A királyi biztosok közvetlen kapcsolatban állottak a területileg illetékes katonai kerület parancsnokságával s utján kapták meg findischgratz rendeleteit s azon kereszti! kellett megtenniük jelentéseiket minden politikái tárgyú ügyre, i A magyar szabadságharc győzelmes tavaszi előnyomulása miád kisebb térre izoritotta össze a wlndlschgratz-féle közigazgatáa területét, mig végül április 22-én a hadseregparancsnokság és as ltolglenea közigazgatás elhagyta Budát , majd az ország területét ls* A kamarai feladatok intézésére ifiadischgratz Ideiglenes Kamarai l&asgat óságot /Frovisorische Kamerái-Terwalfűng/ szervezett, gror Almássy Méri a elnöklete alatt* 2* A "császári királyi

tf /Habsburg tartományi/ '

Igazgatás bevezetése Magyarországon /1S49. jun.-1850*/ i *> _ Windisehgrátznek a hadsereg főparancsnokságról valő leváltása utám a bécsi minisztérium törekvése arra irányult, hogy a katonai főparancsnok kezét polgári ügyekbon jobban megkösse és magának a közigazgatás irányitására közvetlenebb befolyást biztosítson. 1849* június 4-én az uralkodé báré peringer Károlyt nevezte ki meghatalmazott császári biztossá, Haynau táborszernagy f hadseregparancsnok mellé s utasította őt, hogy hivatali működését Sahwarzonborg miniszterelnök utasításai szerint azonnal kezdje meg* Seringer ezt közvetlenül megelőzőleg az osztrák belügyminisztériumban működött. Az ostromállapotra és katonai kormányzatra valő tekintettel szoros kapcsolatot kellett fenntartania a hadseregparancsnoksággal* de rendeleteit a belügyminisztériumtői kapta* Az első időszakban az osztrák polgári közigazgatás nagy nehézségekkel küszködött: ahol nem volt császári katonaság, ott megszűnt a hatalma. A közigazgatás kiépítésének tulajdonképpeni munkája a szabadságharc befejezése után kezdődött meg. Geringer kezdetben több olyan tisztviselőt vett maga mellé, akik már 1848 előtt is magyar kormányhatéságok szolgálatában állottak /igy Havas Jőzsefot, Torkos Mihályt, Babarczy Antalt/. Bzok közül a tisztviselők közül azonban később az ókonzervatív érzelműek viaszavonultak s csupán azok maradtak meg, akik a Habsburg dinasztiát minden körülmények között hajlandók voltak kiszolgálni. Ekkor megkezdődött osztrák hivatalnokok áthelyezése Geringer irodájába azzal a céllal, hogy ezek segédkezzenek a hazai közigazgatás berendezkedésének a többi tartományok mintájára történő átalakításában. Mig a Windischgrátz-féle közigazgatás magyar nyelven működött s csak a had-