7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - E) Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata (1849-1867)

•^re&faraaozaokaággal folytatott levelesén Telt németnyelvű, öeringer irodájának hivatalos nyelve a német volt* terimger Központ 1 Irodájának /Gentral B&r'eau des bevelljsae&tigtsa k« Civil-Qommiszars far Ungarn/ történelmi feladata lényegés-oa, egy uj, formailag polgári, valójában aa abszolutizmust ki&^$^Alé államgépezet létesítése volt Magyarérsftágoa, mint a l*"sabnrg-birodalom egyik tartományában* Janek követkestébea te vékony ségének j éréssé a szervezési és jogszabályalkotó mmkára, valamint a statisztikai adatgyűjtő, regisztráló munkára irányult* #eringer, kegy a hivatalnoki kart "megtisztítsa* a forradalmi elemektől* 1349 októberébe* fegyelmi bizottságot állított fel, amely a következő év januárjáig mükMétt a hadit érvény székekkel egyetértésben* Az uj hatóságok aogsservoséiét 1850 szeptemberébon kezdték meg* Jfcker nyort elfogadást as ország uj közigazgatási beosstása, ennek megfelelően 5 kerületre, 45 megyére éa 265 járásra osztották az országot* Wj rendőri hatéságokat szerveztek meg s már Í849-boa bevezették a csendőrség intézményét Magyarországom* A asondéraég felállításával párhuzamosan megszüntették a megyékbem a pandúrok é a csondbiz t o sok mCIkö dé sét * Sor inger hivatalának egyik legnehezebb szervezési feladata volt as egyénié elvek szerinti adózás bevezetése Magyarországon, az egész birodalomra egységesen megállapított rendszer szerint* A telek- és házadé, jövedelemadó, bélyogllleték, fogyasztási adé és dohány egy o darus ág torén bevezették as un* provizóriumot. A pénzügyminisztériumnak ezeket a rendszabályait nagyrészt a politikai hatóságok vitték keresztül,különösen as adóügy bevezetésének és ssabály ©sásának jogszabályalkotó része volt gorInger Central-Bureau-jának feladata* Ahogy a hadseregparancsnok mellett a polgári biztos Í

gér Inger/, ugy álltak a katonai kerületi parancsnokok molett a kertiét 1 főbistosok* /k»k* Plstricts Ober Oommisstre/ azzal a B^lonbsággol, hogy ők nem az egész katonai kerületre, kiterjedő hatáskörről működtek* l-l polgári kerület 2-5 megyét foglalt magában, mig egy-egy katonai ..kerül .éthez.- rendszerint 5 polgári kortlet tartozott* A kerületi főbiztosok Irányították a polgári közigazgatást a hozzájuk utalt megyékben^ ss* klr* városokban és kerületekben, saját felelősségük alatt, do a katonai kerületi parancsaokokkal állandó egyetértésben* Működésüket - a aadl és ostromállapotra való te* klatéttol - agy kellett kifej tea lük', hogy a legfelsőbb hadi és oelgári kos igaagat ás egysége megőriztessék s a katonai keruiatl parancsnok a hadsorogparancsnoktói kapott utasítások alap ián a végrehajtó hatalmat kezében tar % iáissa. A végrehajtó hatalmat kifelé polgári ügyokban is a katonai kerületi faranosnok képviseltei minden nyilvános hirdetményt vele egyátérté eben* a általában as ő nevében kellett kiadni* A főbiztosoknak el kellett távoli tanluk minden kompromittált éa "megbízhatatlan** egyént a magyal, járási és községi hivatalokból s helyükot kormányhü elemekkel betölteniökv Gtondoskodniok kellett a-íiagyar bank jegyek elkobzásáról 3 az,ilyenek rejtegotéit káaMréaág elé kellet* állitaaiok* * birodalmi alkotmánynak ms#faláiéaa ©1 kellett válaaztaniok az igaza ágasolgáitatást a közigazgatástól, A városok, megyék és szabad- körüle^ tele minden Mvatalnoka alájuk volt rendelve* A főbiztosok kivétel nélkül magvarok voltak, öeringer előterjesztésére Hayaau