7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - E) Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata (1849-1867)

1* A. szabadságharc idejének "magyar királyi" /frabsburg/ kormán

ybat óságai /1849. jan, - máj./ Wl&d.',j*^6?f.t8 tábornagy, as osztrák császári seregek parancsnoka 1848. december 18-án a esássári &tds$roga«k Magyarország területére való átlépése alkalmából megbízta Jtousseau Caevaller tábornokot Magyarország és Erdély politikaiés közigazgatási ügyelnek vezetésével. Az 6 irányítása alatt megalakult hivatali szervközvetlenül volt a na€s$rsg-főparancsnokságnak alárendelve, mint annak egyik osstáiy a. Jtemesoau nem kapott szabad kezet a reá bízott ügyek vénetéséhen* findischgrátz az elintézendő ügyekről naponta jelentést kért, a had- seregfőaaranesnokság politikai és adminisztratív oaatályiw /Pelitiscm-Adminlsirailve Sect Ion dos Armee^^ir^^omiianaos/ nem volt más, mint a főparancsnok akarati elhat árosa sálnak., végrehaj tája. Ez az osztály intézkedett a császári csapatok által megszállott területek kormányzati ügyeiben. Windisehgrgtz mint as uralkodő teljhatalma megbízottja működött Magyarországon, A bécsi miniszterekkel jegyzék formájában levelezett, a magyar területen működő szervek neki tartoztak jalentéssol a esak Ő rajta keresztül érintkezhettek az osztrák kormánnyal* Windlsoh grátz idejében az osztrák centralista politika még nem érvényesülhetett teljes mértékbon, Ő a magyar őkonz orvat ivókkal működött együtt s éppen ezért a magyar kisjog! formákat -.- 1848 előtti értelemben - nem ejtette el teljesen, As általa a megyék élére kinevezett biztosok elmükben a "királyi" jelzőt viselték, szemben a később meghonosodott s as ország alkotmányos különállásának megszűnését jelző "cs* klr**megjelöléssel Wgyanakkor amikor lousseau tábornok megbízatását kapta, bízta mog windlsehgráts Serkos Mihály udv. tanácsost az Ideiglenes Országos főbiztosság vezetésével. AS 6 feladata volt a császári csapatok ellátásával kapcsolatban polgári réssről intézkedni. 1849. január 12-én azután elrendelte a tábornagy Magyar Királyi Ideiglenes Polgári Közigazgat

ás felállítását Szogyáay László volt alkaacellár vezetése ..alatt. AS Ideiglenes közigazgatás hatásköre csak szorosanvévo Magyarországra terjedt kl. A fontosabb tárgyakra nézve a döntést findischgratz magának tartotta fenn. A valóságban Így a közigazgatás hatásköre igen korlátozott volt, csupán a meghódolt területekre tor jedt ki és ezeken is csak a politikailag jelentéktelenebb ügyekre, fezotől, akik az ókonzervatív irányzat kivel voltak, a hivatal szervezetét ; ügyintézését a volt helytartótanács mintájára építették fel, anélkül azonban, hogy a hatéságnak tanács jelleget adtak volna* A Wiadisehgrltz-féle királyi biztosoknak az volt a folada ta. hogy a rájuk bizott terület közigazgatását * hadiállapotnak megfelelő módon irányítsák, tekintetbe véve a polgári lakosság szükségleteit, és megkönnyítve a katonai hatóság működését. A királyi biztosoknak mindenekelőtt arrél kellett gondoskodniuk, hogy a hozzájuk utalt területen az igazaágszolgál-