7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.
I. rész Magyarország - E) Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata (1849-1867)
A üiinisstérium megalakulásával egyidőben megszűnt a hírhedt "gollselhofstelle» /udvari rendőrhatóság/ ia, és a rendőri ügyek legfőbb irányítása a belügyminiszter kezébe került* Amiat azonban a reakeié felülkerekedett, igyekeztek a minisztériumok hatáskörét csökkenteni. 1352-ben ismét kivették a rendőri ügyeket a belügyminiszter kezéből, és azokat egy újonnan alakított hatáságra A* k . ©berste Polízeibehörde, 1859-től k.k. Pollzeiministerlum/ bízták, amely katonai vezetés alatt állott. Hasonló tendencia mutatkozik a Krieg^sministerlum&ak /hadügyminisztérium/ 1852-ban történt mcigssan^ tetősénél is: a hadügyek irányítását nem bízták szakminisztériumra, hanem a császár személye körül kialakult kabinet maga vette azt kezébe. A gazdasági szakminisztériumokat is# elsorvasztó tták. 1855-ban megszűnt a Mlnisterium für Landea c ultur und Bergwesen /földmüvelés- és bpLya^gyl ..ain^s.sté^uj^ .feS-„e* művelési .ágakkal kapcsolatos pénzügyi irányítás a flnansmigis- terium /pénzügyminisztérium/, a rendészeti feladatok a ,b^^?| -ügyminisztérium kezébe csúsznak át. 1859-ben megszűnt a Miní'sterlum tür H andel. Gewerbe und öf fentli cae Bauten /korekecielem, ipar .és középitésűgyi :minlsítérlum/ is7 az^ő ügykörén ís a bei- és pénzügyminisztérium osztozik.. Így végülis a központi kormányzat képe erősen hasonlít az udvari hatóságok korához, amikor az udvari kancellária és kamara kettősségén nyugodott lényegében a beligazgatás. A polgári fejlődés fokozott igényeinek azonban már nem felelt meg ez a szervezet, s 1861-ben felállították a Ministerium für Handel und Volkswirtschaft-ot /keres^dskai és,népgazdasági mialsztérium/j a fejlődés itt újból a szakminisztériumok létesítésének irányába fordult, Az ügyintézés módja tekintetében lényeges különbség volt a minisztériumok és az őket megelőző kormányszékek között* az ottani kollegiális ügyintézést itt az egyszemélyes felelős vezetés váltotta fel. A miniszteri tanácsosok csak beosztottak, a miniszter szava dönt, aki tanácsosait meghallgatja ugyan, de szavazataik által nincs kötve* As osztályokon belül azonban megmaradt a régi, kollegiális ügyintézés módja is. A fontosabb ügyeket az osztályok üléseken tárgyalták meg, ezeken az osztály vezetője elnökölt, az egyik tanácsos referált, a többi hozzászólt, majd szavaztak. AS ülés lefolyásáról jegyzőkönyvet vettek fel. Kisebb jelentőségű ügyek nem kerültek osztályülés elé: ezekben az előadó megfogalmazta az elintézést, ast az ügyosz-.... ~ tály vezetője láttamozta, az osztályvezető pedig kiadmánypztá.