7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - E) Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata (1849-1867)

kőzött az ö^ermáaysat követelésébe. 1349 éta tiltva volt mindem választás, aminek az lett a következménye, hogy a községi képviseletek megmerevedtek és elvesztették eleven kapcsolatukat a községi polgársággal. 1 kormányzat községi politikájában az irányzat érvényesült, hogy a városok és községek elöljárói felülről mozgatott bábokká váljanak, hogy a községi életet'az állami közegek vezetése alá helyezzék. AZ egész államapparátusnak alapvető hibája volt, hogy hiányzott a társadalmi ellenőrzés lehetősége. ízért válhatott a Bach által kiépített 9-oly fennen diósért modern "polgári" közigazgatás oly élettől idegenné, hatástalanná és gyűlöletessé, A lakosság részéről az újfajta, a kapitalista fejlődésre jellemző> a gazdasági életre ráépülő, abba beleavatkozó és annak hasznából részesedő állam /amely azonban a kap itali zmus szabad kibontakozását mégsem angedte meg/ már magábanváve is visszatetszéssel találkozott. £ visszatetszést azután gyűlöletté növelte a kormányzat idegen és önkényuralmi volta. Mielőtt a magyarországi kormányszervek vizsgálatára rátérnénk, röviden foglalkoznunk kell a bécsi köüponti kormányszervekkel, amelyeknek azok alá voltak rendelve* Az osztrák '

maisterrat" /minisztertanács/ 1848. március 18-án alakult meg, miután a Cécsi forradalom Metternich kormányrendszerét megbuktatta; A belügyminiszteri tárcát br. £11lersdorff forenc, az addigi cseh-osztrák kancellár kapta. £illensdorff belyét július 18^-án br. Boblhoff-Iíier Antal foglalta el a belügyminiszteri széfben, a bécsi októberi forradalom után azonban as uralkodő őt is menesztette a a konzervatív, centralista gr. Stadion-Warthausen j&rcneet neveste %i belügyminiszterrét, 1849 áprilisától br. Bach Sándor /addig az igazságügyminiszter/ látta el a belügyminiszteri teendőket. Az 184^-as'Pillersdorff- és Boblhoff-féle "Ministerium des Inner^» /belügyminisztérium/ területi illetékessége t

a cseh-osztrák örökös tartományokra terjedt ki. Magyarországot illető ügyekben a magyar belügy és más minisztériumokkal a király személye körüli magyar minisztérium utján érintkezett. 1848 őszén azután elhidegült a viszony az osztrák és magyar kormány között. November 12-én a bécsi rendőrség bezárta a király személye körüli minisztériumot, éttől fogva az osztrák minisztériumok a magyar hatóságokkal a hivatali kapcsolatot felfüggesztettnek tekintették s az osztrák belügyminisztérium az osztrák tartományi hatóságoktól hozzá beérkező áttelepülés iránti kérvényekot nem továbbította a magyar - kormányhoz, hanem egyszerűen irattárba tette* Stadion kezdettől fogva az összmonarchia belügyminiszterének tekintette magát, s minisztériumát a "Yerainigte böh- mlsche-österr. Hofkanalai" /egyesített eseh-e^stráE kancellária/, valamint a magyar .és erdélyi kancelláriák közös jogutód jának. Az osztrák Delügyminisztérium hatáskörének kiterjesztése Magyarországra azonban csak 1849 végére vált teljessé* A szabadságharc alatt •Jjndischgrátz mint hadser^gfőparanesnok még megtiltotta a kerületi parancsnokoknak és királyi biztosoknak, hogy rajta kivűl mástól utasításokat elfogadjanak. Windischgrátz leváltása után azonban az osztrák belügyminiszter már közvetlenül intézkedett magyar ügyekben.