7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - D) A forradalom és szabadságharc kormányzata Magyarországon (1848/49)

d/ Szemere Bertalan miniszterelnöksége Aa OHB hatáskörének azt a részét, amelyet az egyes alnlaz térinmek részleges beolvasztásával a minisztériumoktól vett ét, nem a kormányaóelnökség, hanem Kossuth kormányzóelnökké történt megválasztása után az újjászervezett miniszterelnökség, illetve az egyes minisztériumok vették át. Miniszterelnöknek Kossuth 1849. május 1-én Szemere Bertalant nevezte ki. Hatáskörét, azon kívül, hogy a minisztertanácsban a kormányzóelnök helyett ó elnökölt, pontosan nem Írták körül. Szemere egyben a belügyminisz tori tárcát is betöltötte, s a miniszterelnökség munkájához a belügyminisztérium személyzetét használta. f/ A minisztériumok Amint emlitettük, az egyes minisztériumok a-. Batthyány kormány felbomlásakor, 1848. szeptemberében nem szűntek meg, hanem a le nem mondott miniszterek /szemere és Kossuth/ és az államtitkárok vezetésé vei topábbra is működtek. Még az sem vezetett az ©gyes minisztériumok megszűnésére, hogy azok 1848 novemberétől 1849 májusáig részben az OHB-ba olvadtak bele. A minisztériumok ebben az időben is léteztek, inkább adminisztratív jellegű .. feladatokkal foglalkoztak. A Szemere-kormány megalakulásával az egyes minisztériumok hatásköre újból megnövekedett. A király személye körüli minisztérium. Az udvari kancellária hatáskörét vette át. Helytelenül külügyminisztériumnak is hivták, mely nyilván onnan eredt, feogy ez a minisztérium intézte magyar részről a Habsburg-birodalom magyar és nem magyar részeire vonatkozó közös ügyeket. Ilyen téren azonban inkább a magyar és nem magyar részek hatóságai közötti közvetítésre, s nem az ügyek érdemleges elintézésére szorítkozott. A király személye körüli miniszter ellenjegyezte továbbá a király személyes intézkedési hatáskörében /egyházi, világi méltóságok, nemesség, cimek adományozása, katonai törzstisztek kinevezése stb./ kiadott rendeleteit. A minisztériumnak elnöki és két államtanácsosi osztálya volt. A bécsi udvar nyilt reakciós állásfoglalása után, 1848. november 13-án megszűnt. Külügyminisztérium. A Szemere-kormányban 1849. május 1-én megszűnt a király személye körüli minisztérium, helyébe az önálló magyar külügyek intézésére állították fel. Belügyminisztérium. A holVtartótanács megfelelő ügyosztály alnlLk^LaiTIa^QTlTTeT^e át. 1848-ban az elnökön kivűl három osztálya volt: az országlászati, közigazgatási és a rendőri osz tály. Az egyes 'osztályok alá a következő fontosabb ügyek tartóz tak: országlászati osztály: országgyűlések, követválasztások, képviseleti rendszer, megyei és községi rendezés, "unió Erdélyivel. Közigazgatási osztály: megyei, községi önkormányzat és