7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.
I. rész Magyarország - D) A forradalom és szabadságharc kormányzata Magyarországon (1848/49)
közigazgatás* ki- és bevándorlás, polgári alapítványok. Headéri osztályx rendőrségi, nyomda, szinhás, iaségttgy, útlevelek, mér* tékügy, nemzetőrség* A belügyminisztérium 1843 őszén fontosabb ügyköreit illetőleg az OHB-ba olvadt, s osztályai megszűntek. A rendéri esz* ifly hatáskörét az OHB keretén belül megtervezett országos rendőri és T)OBtaosztály vette át ? amely különálló hivatalként* minisztériumi méretekkel működött* A Szemere-kormányban ujbél felállították a belügyminisztérium bárom osztályát és akkor a rendőri és postaosztály hatáskörét az újonnan szervezett belügyi rendőri osztály vette át* A három meglévő osztályon kivül a belügyminisztérium még két uj osztályt kapotti az egészségügyi és a nemzetőrség! osztályt. A nemzetőrség ügyeit a Batthyány-kormány Idején felsőbb szinten a hadügyminisztérium és alsóbb szinten a belügyminisztérium hatáskörébe utalták. Mivel a Batthyány-kormány Időjén a hadügyminisztert a miniszterelnök helyettesitette, a nemzetőrség! ügyek a miniszterelnökséghez kerültek, ahol ilyen célra megszervezték az országos nemzet őrséül haditanácsot. A nemzetőrségi haditanács 1848 decemberében a honvédügy ©gysógesitésokor a hadügyminisztériumba olvadt bele* Innen szemére belügyminiszter szorgalmazására a nemzet őrségi ügyek 1S49 májusában aj bél a belügyminisztériumhoz kor ültek. A belügyminisztérium alá tartozott az 1849 májusában felállított országos rendőrség középponti osztálya /országos rendőri hivatal/, amely nem volt azonos a belügyminisztérium rendőri osztályával, de szorosan együttműködött azzal* -X hivatal felállításával kapcsolatos a fővárosi rendőrség államosítása és a vidéki rendőri felügyelőségek megszervezése, melynek célja a rendőrségi ügyek központosítása volt* A belügyminisztérium keretén belül külön hivatalként működött még az Országos Statisztikai Hivatal* pénzügyminiszterlua. Megszervezése az önálló magyar pénzügy megteremtésével kapcsolatos* Átvette nemcsak a magyar udvari kamara, hanem a bécsi udvari kamara magyar vonatkozású pénzügyekben és bányászati ügyekben gyakorolt hatáskörét is, A minisztérium megszervezése Kossuth Lajos nevéhez fűződik. A hatáskörébe utalt ügyeknek megfelelően a következő négy főosztályra oszlotts 1. Só- és pénztári főosztály, a/ pénztári, b/ sőszállltásl, e/ séeladásl, d/ harmincad! és postai alosztályokkal. A harmincad! és postai-alosztály csak a jövedelmek kezelésével foglalkozott* 1848 decemberében az alosztály átvette a földmüvelés-, Ipar-, kereskedelemügyi minisztériumtól a vámigazgatás ügyeit ls, ezzel szemben a postaügyoket az országos rendőri és postahivatalnak adta át* 2. illadalmi javak főosztálya, a/ úrbéri, b/ bánáti, c/ bácsi, d/ óbudai, ©/ egyházi alosztályokkal* 3* Bányászati főosztály, 4. Adófőosztály. A pénzügyminisztérium alá tartozott a főszámvevőség, a főfizetőhivatal, a pénzbeváltőhivatal, a só- és harmincadcsempészeti Ítélőszék*