7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - B) A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése Magyarországon (1690-1780)

41 A szepesi kamara a 1?

9 század folyamán egyre inkább függésbe kerCEf a aagyarTe'l, A fhököly« szabadságharc leverése mtán az udvar jónak látta, hogy újra nagyobb függetlenséget adjon neki, nehogy a pozsonyi kamara hatásköre túlságosan kiszélesedjék. As önállóság megnövelése lett egyik eredménye annak a vizsgálatnak is, melyet Bécs Breiner Szigfrid Kristóf vezetése alatt 1689-ben küldött ki a szenasi kamara ügyelnek megvizsgálására, s amely 1690-ben részletes instrukcióban fogta össze működése eredményeit, As uj rend szerint a szepesi kamara tanácsa /conslstorlum/ egy adminisztrátor vezetése alatt működé 3 tanácsosból /censlllarius/ állott. A kincstár jövedelemfajtái közül, melyeknek kezelését 111. ellenőrzését végezniök kellett, az uradalmi és szőlő gazdálkodás a legfontosabb, azután a harmincad-, só- és bányaügyek. A gabonaforgalom /hadseregéleimesés/ dolgává!" is foglalkozik a kamara, de csak-a bécsi udvari kamara irányítása alatt. /Többi fölterjosztáséi a pozsonyi kamarán át jutnak a bécsihez*/ A tanács - akárcsak a kor más dicasteriumal - szótöbbséggel határoz, a kisebbség véleményét-is felterjeszti, titkárral /secretarius/ készítteti el az Ülés jegyzőkönyvet, vele és fogalmasóval /concipista/ az elintézéseket, A másolás Írnokok /jurát 1 notarii/ feladata. A beadványokat /expedita/ elintézés után az expedltor lajstromozza, mutatőzza és csomókba rakja. A fogalmazványok /minutae/ viszont a lajstromozóhoz /registrator/ kerülnek s kivonatolás után ő tartja azokat magánál. A 17. század eleje óta nem volt számvevősége a szepesi kamarának, az elszámolások ellenőrzése ugyanis Pozsonyban ment végbe, itt csupán a számadások egy példányát őrizték a levéltárban, egyéb nem irattárba tartozó iratokkal együtt. A legnélkülöehetetlenebb számvevői feladatokat az adminisztrátor, 111. a levéltáros látta el. Most a levéltáros helyébe lépő számvevőmester és helyettese /magister rationum és viceaagister/ meg 6

;

; jegyző /jurati notarü officináé rationarlae/ alkotják a számvevőséget /officina rationaria/ s maguk teszik meg a beküldött számadásokra észrevételeiket. A pénztár, iroda, kiadó és irattár csak egy-két személlyel működik s nincs még külön hivatala a királyi jogügyek aligazgatójának sem /causarmm regalium vieedlrector/* A magyar kamara a Breiner-utasítás érvénybelépése után panasszal élt felügyeleti jogának csorbítása miatt. Az udvar, hogy a sérelmet orvosolja, elrendelte: az élelmezési ügyek ezentúl csak részben tartoznak a bécsi udvari kamara ellenőrzése alá; a számadások végső ellenőrzése ls Pozsonyban történik majd* Breiner bizottságának munkáját 1694/95-ben egy másik kiküldött commlssio folytatta és fejlesztette tovább, /Aichpüchl Károly báró vezetésével/ a kamarának kiadott de csupán részletekre kiterjedő utasításában. Ugy látszik,ebben az időben a 6 tanácsos mindegyike többé-kevésbé állandó ügyköröket referált, 111. ellenőrzött. A szepesi kamara 1723 után már csak mint a magyar kamara adminisztrációja él tovább. Az ujabb átszervezések során /1773, 1774, 1785/ egyre vészit önállóságából. XXX